A támogatási rendszerbe újonnan befogadott gyógyszerek forgalma ritkán emelkedik ugrásszerűen – mondta a NAPI Gazdaságnak Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Ez csak akkor történhet, ha az adott medicina ismerten a leghatékonyabb a terápiás csoporton belül, és a befogadásra sokat kellett várni, vagy első generációs generikumról van szó. Az előbbi esetben ugyanis sok beteg nem tudja megfizetni a százszázalékos árat vagy a külföldi beszerzést, így a szakorvosok „ráugranak” a támogatásba bevont készítményre. Az első generációs generikumok esetén is ritka viszont, hogy a betegek lecserélnék a régóta szedett originális készítményt, inkább új betegeket lehet az olcsóbb szerekre rábeszélni. Ennek megfelelően a generikusprogram csak hosszú távon csökkentheti a gyógyszerkassza terheit.
Tavaly összesen 38 terméket – 17 terápiás csoportban – fogadott be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a gyógyszertámogatási körbe. Míg az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) a 2004-es megalakulása óta mindössze 416 befogadási kérelmet értékelt, és tavaly már kétezer termék tartozott a fix támogatási (a legolcsóbb készítmény támogatási hányada kapható az azonos hatóanyagú készítmények esetében) körbe, a gyógyszerkassza hiánya mégis 58 milliárd forint volt. Szakértők szerint a kiadásnövekedés oka részben a népegészségügyi programban keresendő, hiszen ha korai stádiumban fedeznek fel egy betegséget, az hosszú távon megtakarítást jelent ugyan, rövid távon azonban emeli a gyógyszerköltségeket. A prevenciónak hívott tevékenység – ami valójában a betegség korai felismerését jelenti – így nem hoz azonnali anyagi megtakarítást.
