Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokkal jobb gazdaságpolitikai mix lenne, ha a szigorú fiskális politikát lazább monetáris politikával párosítanák – jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Central European Management Intelligence (CEMI) tanácsadó cég sajtóbeszélgetésén. Míg néhány évvel ezelőtt még azt kellett mérlegelni, hogyan lehetne az eurózóna kamatszintje alá csökkenteni a magyar alapkamatot, a fiskális politika azóta „megoldotta ezt a problémát”, amelyre a jelentős kamatemelés volt a válasz – mondta jegybankvezér. Miközben stabilan alacsony infláció mellett nem lenne érdekes a forintárfolyam gyengülése, a jelenlegi leértékelődési folyamat helyett „sokkal szívesebben küzdenénk” egy forinterősödési hullámmal szemben – tette hozzá Járai.
Az MNB-elnök ezzel a CEMI készülő jelentésének egyik megállapítására utalt, amely szerint a számos piaci szereplő által szükségesnek tartott államháztartási kiadáscsökkentés stabilan leértékelődő árfolyamot eredményezhetne. A makroökonómiai egyensúly és a gazdasági növekedés kapcsolatát tárgyaló jelentés szerint a költségvetési kiigazítás nem járna együtt a gazdasági növekedés csökkenésével, ugyanis a potenciálisnál alacsonyabb növekedési ütem legfőbb oka éppen a költségvetési hiány és az alacsony foglalkoztatottság. A tanulmány itt azt a jegybanki anyagokban gyakran felbukkanó érvelést követi, amelynek alapján az állam finanszírozási igényének növekedése egyfajta kiszorítási hatás által drágábbá, kockázatosabbá teszi a vállalati szféra forráshoz jutását (a kutatás egyik résztvevője, Barabás Gyula számos MNB-tanulmány szerzője). A kiadáscsökkentés ez alapján univerzális gyógymód lehet a magyar gazdaság makroszintű problémáira: megakadályozhatja a forint- és devizaeladósodás növekedését, csökkenheti a forint sebezhetőségét és egy célzott foglalkoztatáspolitikai programmal kombinálva gyorsíthatja a gazdasági növekedést.
