BUX 137913.44 -1,13 %
OTP 44230 -1,54 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ebben a ciklusban 35 milliárd ment vízkárelhárításra

2006. március 21. kedd, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Bár a miniszterelnök szerint még több mint tíz évig szembesülnünk kell a belvizes, árvizes gondokkal, az agrártárca vadászati, halászati és vízgazdálkodási főosztályán már megfogalmazták a jövőképet. Úgy vélik: az agrártermelés biztonságához és a vidékfejlesztés megalapozásához a területi vízgazdálkodást olyan szintre kell emelni és működtetni, hogy – az egyéb tényezőkkel együtt, szélsőséges időjárási viszonyok mellett – a mostohább körülményekkel bíró területek lakosságmegtartó képessége ne csökkenjen, sőt növekedjen. Mindezek mellett az agrárgazdasági rendszereket is át kell alakítani. Elengedhetetlen a közmegegyezés a terület- és tájhasználat, a vízelvezetés és vízvisszatartás, az eltűrhető elöntési idő, a védettség, a kárelhárítás, a kárenyhítés, a feladatok, a felelősség és a finanszírozás jogi, szabályozási, műszaki és közgazdasági kérdésköreiben – hangsúlyozzák a szakértők.
Az ország árvízvédelmi biztonságának növelése érdekében – az ígéretekhez híven – az elmúlt években is folytatódott az árvízvédelmi létesítmények fejlesztése, erre a célra a kormányzati ciklusban mintegy 35 milliárd forintot költöttek, illetve ennyiről döntöttek, ami jelentősen meghaladja az Orbán-kormány idején, illetve döntése által erre fordított 19 milliárd forintot. Igaz, akkor helyreállításra is kellett a pénz, utóbbira 13,5 milliárdot költöttek. Az elmúlt négy évben a Vásárhelyi-terv keretében folytatott beruházásokon kívül a Tisza-völgyben folytatódott a Felső-, a Közép- és az Alsó-Tisza árvízvédelmi rendszerének fejlesztése. Befejeződtek a 2004-ben megkezdett töltéserősítési munkálatok Jánd térségében, és ezzel elkészültek a Tisza és a Szamos töltései Vásárosnamény felett. A Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerében folytatódtak a még meg nem erősített töltésszakaszok munkálatai is. Nem következhet be olyan gátszakadás tehát, mint 2001-ben, amikor a Tisza elöntötte a Bereget. Folytatódtak a Mosoni-Duna töltéserősítési munkái is Győr alatt, ezzel az itt szükséges fejlesztések befejeződtek. A Pinkán a Szentpéterfánál elkezdett beruházás szintén folytatódott. A Vásárhelyi-terv programja – szakítva a gátak további magasításával – elsősorban a víz elvezetésére és lehetséges hasznosítására szolgál. A Vásárhelyi-terv beruházásai nyomán a Tisza hazai szakaszán mintegy 1 méteres vízszintcsökkentés érhető el rendkívüli árvizek idején. A program keretében 2005-ben 22 helyszínen folytak munkák, 2005 végére e 22 projektből kilenc be is fejeződött. 2006 tavaszán további hat, ősszel pedig másik hat projekt készül el. 2006-ban ezek mellett további fejlesztések kivitelezése indul el, például a cigándi beeresztő műtárgy, a Ricsei főcsatorna, a tiszaroffi beeresztő műtárgy, az alpári nyárigát építése. Jelenleg két árapasztó-tározó, a cigánd-tiszakarádi és a tiszaroffi épül. További három árapasztó-tározó előkészítése is megkezdődött, és 2007-ben már a kivitelezők vehetik át a terepet. A tározókon kívül a folyó nagyvízi medrének vízszállító képességét is javítják, 2006 végéig összesen nyolc helyszínen. Folytatódik az árvízvédelmi fővonalak, vagyis a gátak megerősítése is, szintén nyolc programmal. Ezen belül csak a Lónyai főcsatorna új torkolati műtárgya csaknem 100 kilométer gát megépítését váltja ki, és 40 ezer ember számára teremt biztonságot.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet