Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eddig megismert információk alapján a befektetők számára valószínűleg (konzervatív párthoz méltóan) az MDF kínálja a legvonzóbb programot. Nemcsak azért, mert nem vezetne be árfolyamnyereség- és kamatadót, kifejezetten tőzsdeélénkítő szándéka is van. A legjelentősebb azonban talán az, hogy a párt a kockázati tőketársaságok nagyobb térnyerését is szorgalmazná. Ez pedig jó lenne az így könnyebben és olcsóbban tőkéhez jutó vállalkozásoknak, de a befektetőknek is. A kockázati tőketársaságok ugyanis (akár befektetési jegyeik, kötvényeik, esetleg részvényeik révén) nagyobb hozamot kínálhatnának a veszélytelenebb instrumentumokhoz képest. Rövidebb távon a legrosszabbul az SZDSZ elképzeléseivel járnának az átlagos magáninvesztálók. Ők ugyanis zömmel bankbetétben tartják pénzüket, így a kamatfelár – reformintézkedésekkel megalapozott – gyors csökkentése számukra veszteséggel járna. Hosszabb távon persze mindenkinek ez lenne a legjobb, hiszen a pénz- és tőkepiacnak is fontos a stabilabb helyzet, a gazdasági növekedés pedig önmagában is növekvő jólétet generálhat.
El lehet játszani persze azzal, hogy a kisebb pártok milyen befektetési klímát teremtenének, de a lényeg azért az, mit tesznek majd a nagyok. A reálkamat rövidebb távon várható alakulása szempontjából pedig nem sok különbség látszik ezen a téren. A Fidesz és az MSZP is szőrmentén hajtaná végre a költségvetés rendbetételét, így borítékolható, hogy a kötvényvásárló külföldiek kikényszerítik a kockázati prémium növelését. Természetesen a kötvényhozamok és a hazai kisbefektetők többségénél még mindig szinte kizárólag számító alapkamat mozgása között szoros az összefüggés, de – mint azt láthattuk már több ízben is – rövidebb ideig akár ellentétes trend is érvényesülhet. A most vázolható esetleges forgatókönyv szerint: az inflációnál kevésbé vagy egyáltalán nem csökken a kamatszint (Fidesz), vagy kifejezetten emelkedik a kamat (MSZP). Utóbbi esetben feltételezzük ugyanis, hogy a választást követő egy évben nem javul a kormány és a jegybank közötti viszony. Növekvő reálkamat mellett a megtakarítóknak elviselhetőbb terhet jelentene a 10 százalékra emelkedő kamatadó, amit azonban benyomásunk szerint az ellenzéki pártok nem támogatnak és már az MSZP is kihátrálna mögüle; az SZDSZ viszont kitart mellette. A kamatadó 2007-es bevezetését egyébként törvényben rögzítették. (Az árfolyamnyereség adóztatásától viszont, úgy tűnik, tulajdonképpen kizárólag az MDF tekintene el.)
A legsötétebb lónak a tőzsdei árfolyamok alakulását látjuk. A piac általános véleménye az, hogy a BUX mozgását nem igazán befolyásolja a választás kimenetele. Az új kormány felállását követően azonban nehéz elképzelni, hogy következmények nélkül maradna például a Fidesz által meghirdetett, következetesen erősen tartott (az exportáló cégeknek veszteséget okozó) forintárfolyam vagy az energia- és gyógyszerárakkal kapcsolatban várható kormányzati nyomás.
