Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Éles, sokszor személyeskedésektől sem mentes vita jellemezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tegnapi, a kormány vezető gazdaságpolitikusainak részvételével tartott gazdasági évadnyitóját. A kis- és középvállalkozások (kkv) a túlélésért küzdenek, miközben az európai uniós pénzeknek csak 10-15 százaléka jut közvetlenül a gazdaságnak – jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke. Parragh bírálta a kormány „gyáva” kereskedelempolitikáját, amiért az nem növelte az ITDH és más kereskedelemfejlesztő szervezetek működésének hatékonyságát.
A tanácskozáson jelen levő kormányfőhöz, gazdasági, illetve pénzügyminiszterhez szóló Parragh szerint minimum 50 százalékot kellene kitennie a vállalkozástámogatáson belül a közvetlen tőkejuttatásoknak, vissza kellene emelni a kamarákat a területfejlesztési tanácsokba és növelni kellene a kamarák közjogi feladatait.
Gyurcsány Ferenc határozottan visszautasította Parragh vádjait, ugyanis „az Orbán-kormány szüntette meg a kötelező kamarai tagságot, és hagyta ki a kamarákat a regionális fejlesztési tanácsokból”. A miniszterelnök színvallásra szólította fel a kamarákat: azt a programot támogatják-e, amely egyszerre ígér 3000 milliárdos kiadásnövelést és adó-, illetve járulékcsökkentést, vagy pedig azt, amely a korábbi 18 ezer helyett 70 ezer vállalkozásnak juttatott támogatást. A kormányfő szerint a Fidesz által javasolt 10 százalékpontos járulékcsökkentés „pénzügyi katasztrófát és szociális csődöt hozna”. Gyurcsány arra kérte Parraghot, hogy ne általánosságban beszéljen a kkv-k helyzetéről, hanem számokkal is támassza alá mondanivalóját. Ezek ugyanis szerinte korántsem mutatnak kedvezőtlen tendenciákat: míg a 2004-et megelőző három évben 4 ezer milliárd forint körül stagnált a vállalkozások árbevétele, addig 2004 már 40 százalékos növekedést mutatott.
A vállalkozások a felszabaduló pénzeszközeiket csak negyed- vagy ötödsorban használnák a foglalkoztatás bővítésére – mondta Veres János pénzügyminiszter. Véleménye szerint a Fidesz járulékcsökkentési javaslata azért nem érné el deklarált célját, a munkahelyteremtést, mert új munkaerő felvételére csak a piaci kilátásoktól függően döntenek a vállalkozók.
