Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem hozott jelentős konjunktúrát a magyarországi zászló- és lobogógyártóknak az a 2000 augusztusa óta érvényes szabályozás, melynek értelmében az állami és az önkormányzati szervek, a közintézmények, valamint a közjogi méltóságok által használt épületekre állandó jelleggel ki kell tűzni a nemzetiszínű zászlót, illetve lobogót – az előbbit rúdhoz rögzítik, a lobogót viszont egyetlen ponton, általában egy árbocra függesztik fel (NAPI Gazdaság, 2000. július 24., 1–3. oldal).
Bár a jogszabály megjelenése után megugrott a forgalom, és a kereslet azóta is megnő a nemzeti ünnepek környékén, a zászlókészítők forgalmának 98-99 százalékát még mindig a reklámzászlók teszik ki.
Az iparág képviselői több szempontból is elhibázottnak tartják az ötéves jogszabályt, amely a zászló anyagára, arányaira és méretére vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. Eszerint a varrott zászlónak textilszálas anyagból, szövéstechnikával kell készülnie. A jogszabály készítői valószínűleg nem kértek szakértői véleményt, a szőtt zászló ugyanis jóval hamarabb megbomlik, mint alacsonyabb árfekvésű, hurkolt poliészter alapanyagú társa, gyakrabban kell cserélni, így jóval nagyobb költséget jelent – mondta lapunknak Lamberger Péter, a tapolcai zászlógyártó üzem tulajdonosa. A magyar nemzeti zászló, illetve lobogó ára mérettől függően 3–8 ezer forintba kerül, a zászlótartó rúd pedig 40–70 ezer forintért kapható.
A szabályozás értelmében legalább évente cserélni kell a nemzeti zászlót; ha szabad szemmel is észlelhető az elhasználódása, akkor azonnal. A fellobogózás elmulasztását, valamint a kötelező cserét elvileg a közterület-felügyelők ellenőrzik, az előírások megszegéséért akár százezer forintos pénzbírságot is kiszabhatnak. Vagy komolyan veszik a szabályozást, vagy nem tartatják be – a lapunk által megkérdezett közterület-felügyeletek ugyanis még soha nem szabtak ki bírságot egyetlen közintézményre sem. Ha valahol koszos zászlót látnak a munkatársaink, figyelmeztetik a fenntartókat a csere szükségességére, azok pedig általában egy-két napon belül intézkednek – mondta lapunknak a nyíregyházi felügyelet vezetője. Gyakran előfordul, hogy a lobogók sorrendjét rontják el az illetékesek, ilyenkor figyelmeztetik őket, hogy az érvényes szabályok szerint az épülettel szemben állva a magyar lobogót a jobb, az uniósat pedig a bal oldalra kell kihelyezni. Az utóbbi kirakása nem kötelező: ha a közintézmény nem engedheti meg magának a beszerzését, akkor elmaradhat az EU-s zászló.
