Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rendszerváltás óta példanélküli életszínvonal-emelkedés történt a 2001 és 2005 közötti időszakban – jelentette ki Kolosi Tamás, a Tárki elnöke a Háztartás Monitor 2005 című kiadvány bemutatóján. A két évvel korábbi állapothoz képest nőtt a lakosság elégedettsége a felmérés szerint, míg a szegénység a 2003-as csúcspontról a 2000-es szintre esett vissza. Ha az országot meg akarjuk ismerni, akkor a kutatókra, a Tárkiéhoz hasonló objektív és mértékadó elemzésekre, nem pedig választási plakátokra kell hagyatkoznunk – reagált a fentiekre a miniszterelnök a sajtótájékoztatón. Gyurcsány Ferenc azt javasolta: jöjjön létre egy nemzeti kutatási központ, amely koordinálhatná a Háztartási Monitorhoz hasonló fontos társadalomtudományi kutatások finanszírozását és amely biztosíthatná az állam által megrendelt kutatások adatbázisba rendezését és nyilvánosságra hozatalát.
A Tárki kiadványában külön fejezet foglalkozik a háztartások megtakarításaival. E szerint a leggyakoribb megtakarítási formák az életbiztosítás, az önkéntes magán-nyugdíjpénztári befektetés és a készpénz-megtakarítás voltak. Az évtized eleje óta valamelyest csökkent a betétkönyvvel vagy értékpapírral rendelkező háztartások száma, míg a készpénz súlya nőtt a megtakarítások között. A 2005. őszi vizsgálat adatai szerint folytatódott a háztartások eladósodottságának növekedése: míg 2000-ben a háztartások 19 százaléka tartozott valamely pénzintézetnek, addig ez az arány 2005-re 31 százalékra nőtt. Az adatok szerint a hitelfelvevők aránya az átlagnál magasabb a fiatalabb háztartásfővel rendelkező háztartások esetében, és növekvő arányt mutat az iskolai végzettség emelkedésével is. A hitelfelvétel és a jövedelem között azonban nincs ilyen egyértelmű összefüggés: a legtöbb kölcsönt a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmű háztartási ötödökben vették fel. A településtípusoknál pedig az volt a legjellegzetesebb eltérés, hogy a budapesti háztartások a többieknél ritkábban igényeltek hitelt.
