Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Lapunk információi szerint a kormány fejlesztéspolitikai kabinetjének hétfői ülésén végre pont került a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) néhány régóta vitatott kérdésére. Ennek részeként született döntés arról, hogy az energiapolitikával kapcsolatos ügyek melyik operatív program (op) részét képezik majd 2007 és 2013 között?
– Hétfőn a kabinet valóban sok vitás kérdésben döntött, majd elfogadta a második NFT stratégiáját. Az energiaügyek kapcsán annyit érdemes megemlíteni, hogy az Európai Unió az energiafejlesztést, energiagazdálkodást és -biztonságot alapvetően nem támogatja. Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja az energiahatékonyság és a megújuló energia ügyét, ez egyben törekvés az energiamérleg kiegyensúlyozására. Ezeket a kérdéseket jórészt a környezethasználat felől közelíti meg, összhangban az agrár- és vidékfejlesztéssel, mint például a biomassza esetében. A kérdés megközelíthető ugyanakkor a versenyképesség és energiabiztonság felől is.
– Ha jól tudjuk, éppen ezt forszírozta az energiaügyekben az utóbbi időben sokat megszólaló Kóka János gazdasági miniszter is.
– Ez természetes is, hiszen az energiaellátás biztosítása az ipari és gazdasági ügyekért felelős miniszter feladata. A szóban forgó uniós támogatásnak azonban nem ez a kulcskérdése, hanem az energiaforrások diverzifikációja. Emellett folytathatnánk az érintettek sorát, hiszen a lakások energiahatékonyságának növelése pedig a lakásügyekért felelős kormányzati intézményeket is foglalkoztatja. Tehát egy több tárcát érintő ügyről van szó, de a konkrét operatív program a Környezetvédelmi Minisztériumhoz kerül.
– Hasonlóan vita volt az it-szektor ügyében is, ez hogy rendeződött?
– Az információs technológia fejlesztése nyilvánvalóan kapcsolódik a versenyképesség növeléséhez. Ugyanakkor fontos szociális vonatkozásai is vannak, hogy csak a gyermekek digitális írástudását említsem. Mindezt figyelembe véve az it-ügyeket megosztva soroltuk operatív programokhoz. A versenyképesség operatív programjába kerültek be az it-szektor technikai kérdései, így a széles sávú internet elterjesztése. Ugyanakkor nemcsak a gazdaságnak, hanem az országnak is versenyképesnek kell lennie, kulturális rendszerváltást, kulturális magatartásváltást kell véghez vinni. Így az ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó információs társadalom jogcím a központi irányító szervezethez került, amely stratégiai koordinációt végez majd az információs technológia különböző részterületei között, mint például az oktatásban vagy az egészségügyben bevezetendő chipkártya esetében. Ez is mutatja, hogy a fejlesztési tervet komplex programok gyűjteményeként fogjuk fel, és nem ágazati szempontok szerint közelítjük meg.
– Mégis az ágazati szempontok továbbélését mutatja az operatív programok a hírek szerint 15-re duzzadó száma.
– Nincs szó tizenöt operatív programról. Az unióban komoly rendelkezések szabályozzák, hogy milyen területeket lehet egyetlen operatív programban (op) összefogni. Ha például az energiaügyek a gazdasági tárcához kerültek volna, nem lehetett volna a közlekedéssel egy op-be tenni, mert minden programnak kötelező egységes stratégiát írni. A biomasszára és a budapesti metró fejlesztésére egységes stratégiát írni nem nagyon lehet. A tervezési dokumentum aktuális verziója szerint tehát a gazdasági tárca készíti elő a versenyképességi és a közlekedési op-t. A humánerőforrás területén két op lesz, attól függően, hogy a strukturális alapok közül az európai szociális alap vagy az európai regionális fejlesztési alap adja-e a finanszírozást. Itt több tárca is érintett, önálló irányító hatóságot kap a terület. A környezetvédelemnél a környezetstratégia magába tudja foglalni az energiaügyeket. A területfejlesztésnél egy területfejlesztési op van, amin belül van hat regionális operatív program. Azért fontos a központi koordináció, mert csak így lehet megvalósítani a regionális felzárkóztatási terveket. Egy hetedik op-t kap a közép-magyarországi régió, amely külön pénzügyi alapból jut forrásokhoz. Az utolsó, nyolcadik op pedig a központi adminisztráció, az állam hatékonyságának növelése és az információs társadalom operatív program.
– A második NFT öt irányító hatósággal (ih) számol. Mennyire növeli meg az új intézményrendszer az állami bürokráciát?
– Az új javaslat racionális alapokon nyugszik. Eddig is öt ih volt, ebből kiesik az agrárhatóság, vagyis az AVOP, és helyette jön be a központi szervezet, amely a korábbi forrás háromszorosát kitevő fejlesztések végrehajtását ellenőrzi folyamatosan és korrigálja szükség szerint, kétévenként pedig új akciótervet ír. Emellett az új központi ih kezeli a 38 kohéziós nagyprojektet. Az új operatív programoknak csak vezérlő szervezetei vannak, itt nem lesz jelentős bővülés – az csak a regionális ügynökségek megerősítése nyomán mehet végbe. Az EU normákat állapít meg, hogy hányan dolgozhatnak a fejlesztési rendszerekben. Az első NFT három évére 3,5 milliárd euró jutott, ami mintegy ezer fő foglalkoztatásával járt együtt az intézményrendszerben. Most egy évre jut majd 3,5 milliárd euró.
– Tehát biztosan nőni fog a létszám.
– Nem fog „biztosan nőni” a létszám, mert növelni kell a szervezetek hatékonyságát, és elsősorban a közreműködő szervezeteket kell megerősíteni. Ezt ugyanakkor csak mérhető hatékonysági kritériumok bevezetésével tehetjük meg. A teljesítmény alapján premizálható és „büntethető” közreműködő szervezetekben gondolkodunk. A bevételekben való érdekeltség megteremtésével pedig megakadályozható a létszám felduzzadása.
– Talán még ennél is nagyobb lépés lehetne a hatékonyság növelése és a bürokrácia csökkentése irányába, ha összevonnák az Országos Területfejlesztési Hivatalt és a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt.
– Igen, természetesen, de a kormányzati szerkezetet a következő miniszterelnöknek kell majd végiggondolnia. A már megkezdődött folyamatokból ítélve – ha reményeinknek megfelelően újra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével alakul kormány – jelentős racionalizálás következhet be. Én ezt szükségszerűnek gondolom, akárcsak azt, hogy a változások eredményeképpen az NFH alapjain felálljon egy új tervhivatal. Egy piacgazdaság-orientált, sok külső szereplővel működő stratégiatervezési közösségre van szükség, amely egyesíti a különböző szférákban meglévő kapacitásokat.
