A magyarországi cégek jellemzően kétféle konstrukcióban támogathatják az egyetemi hallgatókat: az egyik a visszaszorulóban lévő tanulmányi szerződés, a másik pedig az, amikor a diák szakmai gyakorlatát valamely vállalatnál tölti – tájékoztatta a NAPI Gazdaságot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Karrier Irodája. A tanulmányi szerződés esetében a cég ösztöndíjat fizet a hallgatónak – legfeljebb a minimálbér erejéig –, aki ennek fejében diplomája megszerzése után bizonyos időt (maximum 5 évet) köteles a vállalatnál dolgozni. Az egyetemek és vállalatok együttműködésének legjelentősebb formája a regionális egyetemi tudásközpontok kialakítása – mondta Zrínyi Miklós, a BME tudományos és nemzetközi rektorhelyettese. A BME 2004-ben és 2005-ben is nyert az erre kiírt pályázatokon, és több céggel alakított ki konzorciumot. Ezen kívül számos más kooperációs formát is kihasználnak: cégekkel közösen hoznak létre kutatólaboratóriumot, intézetet, vállalati kutatási tevékenységet végeznek megbízás alapján, cégek szakemberei vesznek részt egyes tantárgyak tanrendjének kialakításában, gyakorlati képzést tartanak a hallgatóknak. A cégek gyakran úgy szerzik be a „tudományos utánpótlást”, hogy finanszírozzák a diákok PhD-képzését is – természetesen a számukra fontos témákban. A Budapesti Corvinus Egyetemnek (BCE) évek óta több millió forintos támogatást jelentenek tanszékei és a vállalatok közötti együttműködések. A több éve futó vállalati professzori programok keretmegállapodások formájában zajlanak, többek között olyan cégekkel, illetve szervezetekkel, mint a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Paksi Atomerőmű Rt., a Magyar Olimpiai Bizottság vagy a Siemens Rt. A gyakornoki helyek biztosítása, a szakdolgozati, tudományos diákköri és PhD-témák kijelölése, valamint a konzultációs lehetőségek nyújtása a partnercégeknek is előnyös, hiszen leendő munkatársaikra is rátalálhatnak.
Molnár Annamária