Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jövő januárban megkezdődhet a minisztériumok és a közigazgatás felső vezetői karának „racionalizálása” – derül ki a lapunk birtokába került törvénytervezetből. A Sárközy Tamás kormánybiztos által készített tervezetek közül a kormány szerveiről, illetve az irányítása alá tartozó közigazgatási szervekről szóló radikális lépésekkel erősítené a miniszterelnöki hatáskört.
A jelenleg a helyettes államtitkárokat a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter nevezi ki, míg az új felállásban a minisztereknek csak javaslattételi joguk lenne, és a kinevezés a helyettes államtitkárok számának meghatározásával együtt kormányfői jogkörbe tartozna. Emellett törvényerőre emelkedne az a korábbi kormányhatározat, amely szerint a miniszterelnök két kormányülés között a kormány jogkörében egyedi döntéseket vagy normatív határozatokat hozhat. Legalább ekkora jelentőségű változás lenne, hogy a jövőben a minisztériumok létszámkeretét szintén a miniszterelnök határozná meg.
A Sárközy-féle javaslat másik fő iránya a bürokrácia növekedésének törvényi eszközökkel való megfékezése, mivel az már „a magyar gazdaság versenyképességét veszélyezteti”. A helyettes államtitkárok számát jelenleg a kormány állapítja meg, a jövőben pedig tárcánként négy főben lenne maximálva. A pénzügyi tárcánál most épp négy helyettes államtitkár van, akárcsak az igazságügyinél, a foglalkoztatásinál és a szociálisnál. A gazdasági minisztériumnál viszont mindenképpen meg kellene válni legalább két helyettes államtitkártól, és egy-egy fővel a Belügy-, a Külügy, a Hadügy- és az Oktatási Minisztériumnál is csökkenteni kellene a felső vezetés létszámát. Az NKÖM-nél, valamint az egészségügyi és az informatikai tárcánál ugyanakkor akár egy újabb stallumot is kreálhatnának, már ha a választások után nem szűnik meg e minisztériumok önállósága.
Hasonló korlátozást vezetne be a törvényjavaslat a tárca nélküli miniszterek számára („legfeljebb a kormány tagjainak egyötöde” – ez ma teljesül), és csak a minisztériumok számával megegyező számú politikai államtitkár, ezen felül pedig legfeljebb négy miniszterelnökségi politikai államtitkár tevékenykedhetne.
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) adatai szerint 17 miniszter mellett összesen 26 politikai, 15 közigazgatási és 4 címzetes államtitkár végzett munkát 2005-ben, míg a helyettes államtitkárok száma 67 volt. A szokásos egy helyett három politikai államtitkár dolgozik jelenleg a szociális csúcsminisztériumnál, az ICSSZEM-nél, kettő a GKM-nél és 9 a kancellárián. Ha tehát a törvényjavaslatot változatlan formában fogadja el a T. Ház, akkor több mint tucatnyi felső vezetői posztot kellene megszüntetni, elsősorban a MeH, a GKM és a szociális tárca szervezeti felépítésében.
A javaslat szerint megszűnne a kormánymegbízotti pozíció (ez a közszolgálati reformért felelős Vadász János távozása után a MeH honlapja alapján Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízottat és Nemcsók Jánost, az Alföld felzárkóztatásáért felelős kormánymegbízottat érintené), és a kormánybiztosok száma sem haladhatná meg a hármat. A kabinetekben foglalkoztatott politikai tanácsadók és főtanácsadók száma nem érhetné el a minisztérium létszámának 2 százalékát, és máshol sem lehetne „elbújtatni” a tanácsadókat, mivel ők kizárólag a kabinetnél volnának foglalkoztathatók. A miniszteri biztosok megbízatása legfeljebb 2 évre szólna és egyszerre csak ketten dolgozhatnak egy tárcánál. Ez alapján például az igazságügyi tárcánál azonnal csökkenteni kellene a biztosok számát.
