Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A belvizes mezőgazdasági területeken nem látszik a víz, mivel teljesen tele van vele a talaj, néhol talán dolgoznak is a későbbi lefolyás elősegítése érdekében – mondta lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy hidegnek kitett növények állapotából messzemenő következtetést egyelőre senki nem tud levonni, még akkor sem, ha nincs mindenütt hó az országban. (Az északabbra fekvő területeken van, délebbre kevesebb vagy egyáltalán nincs.) Nagy terméskiesésre számítani még nem kell, azokon a területeken viszont, ahol az őszi kalászosokat viszonylag későn vetették el, általában nem jutott olyan fejlődési stádiumba a vetés, ami biztonságos áttelelést eredményezne. Ezeken a területeken bizonyos mértékben ha nem is kipusztulás, de fulladás következhet be a növényeknél, elsősorban a talajvízzel összefüggésben. Ez azonban még nem végzetes a termésre nézve.
A fagy önmagában egyelőre nem jelent nagy gondot, baj akkor lehet, ha a későbbiekben váltakozó időjárás alakul ki: nappal felenged az idő, éjszaka pedig jönnek a mínuszok. Ez is azonban inkább már csak a fejlettebb, komolyabb gyökérzetű növényekben okozhat kárt, ezeknek a gyökérzete szokott ilyenkor elszakadni. A kifagyásnak tehát még csak a veszélye van meg, különösen a vízzel telített talajokon – az Alföldön, a Tisza völgyében, illetve a Dunántúlon a mélyebb fekvésű völgyekben. Jobb lenne persze, ha hótakaró borítaná a vetésterületeket, de az meg később, az esetleges hirtelen olvadás miatt okozna gondokat, ahogyan korábban is – tette hozzá Tóth István. Némileg más véleményen van Obreczán Ferenc, a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára. Szerinte a mezőgazdaság egész területén nehézségeket okozhat a hideg. Azokon a területeken, ahol 2–5 centiméteres hó borítja a vetést, különösebb gond nem lehet, ott azonban igen, ahol a szél elhordta a havat (vagy nem is volt). A mínusz 15–18 Celsius-fokos hideg azonban nemcsak a gabonának árt, hanem a gyümölcsösökben is visszafordíthatatlan károkat okozhat, mint ez korábban is történt. A szőlők és a gyümölcsösök is nagyon megérezhetik, ha még két napig eléri a hideg mínusz 20 Celsius-fokot; a fák ugyanis a mínusz 15 Celsius-fokos hőmérsékletnél kevesebbet nehezen viselnek el, ráadásul az eddigi enyhe időjárás közepette a nedvkeringés megindult a fákban, így a hideg a rügyekben és másutt is kárt tud már okozni. A főtitkár kitért arra, hogy eddig elsősorban az ország északi és északkeleti részén, tehát részben Nógrád megyében, Borsodban és Szabolcsban volt gond az időjárással, s már a két évvel ezelőtti mínusz 20 Celsius-fokos hideg is ezeken a vidékeken pusztított.
Mivel a kukoricát már levágták, a gázfaló terményszárítók már nemigen működnek, a gázellátás inkább a hajtatásnál jelenthet gondot a zöldségkultúrák esetében és nem utolsósorban az állattartó telepeken, az úgynevezett ketreces sertéstartásnál. A baromfinevelő telepeknél a nagyfogyasztók visszafogása következtében egy esetleges gázhiány szintén nagy problémákat okozhat, a korábbi, olajjal működő berendezések ugyanis részben már tönkrementek – hívta fel a figyelmet Obreczán Ferenc, hangsúlyozva, hogy a többlet gázfogyasztás megnöveli a termelők költségeit. Az állattartó telepeken a vízvezetékrendszer egy háromnapos mínusz 20 Celsius-fokos hideg miatt könnyen elfagyhat, erre többször volt már példa eddig is.
