Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A túl magas árajánlatok miatt eredménytelenített első pályázat után a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) új, gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárást hirdetett a ppp-konstrukcióban (magántőke bevonásával) építendő szombathelyi büntetés-végrehajtási intézet építésére és 15 éves üzemeltetésére – tudta meg a NAPI Gazdaság.
A magyarországi börtönök túlzsúfoltsága miatt a BVOP-nak feltétlenül szüksége van az új létesítményre, így erre hivatkozva továbbra is – az első pályázatban megjelölt – 2007. június 1-jei átadást kér a nyertes befektetőtől. Akinek most fél évvel kevesebb ideje lesz a 800 fogvatartott és 350 fős személyzet befogadására alkalmas volt honvédségi Savaria Kiképző Központ börtöncélú átépítésére: a korábban tervezett 2005 októbere helyett legkorábban 2006 áprilisában kezdheti el a munkát.
A BVOP szerint az első pályázaton valódi versenyhelyzet nem alakult ki, ezért az új tenderen a verseny elősegítése érdekében az alkalmassági feltételeket módosította – mondta lapunknak Kiss Ágnes Katalin, az országos parancsnok gazdasági helyettese. Így most elegendő a részvételre jelentkezőknek a korábban kért egy-egy milliárd forint helyett 800-800 millió forint éves nettó értékesítési és ingatlanüzemeltetésből származó árbevételt bemutatniuk 2003–2005-ből, és elegendő a legalább kétéves üzemeltetésről szóló referenciát benyújtani 15 ezer helyett 10 ezer négyzetméter nettó alapterületű ingatlanról. A magasépítésből származó kért árbevétel változatlanul évi 3 milliárd forint.
Az alkalmassági feltételeken ugyan enyhített a BVOP, ám a befektető által elvégzendő feladatokat (működtetés, karbantartás, a fogvatartottak étkeztetése, foglalkoztatása), a műszaki-technikai színvonalat és az üzemeltetési és 15 éves lízingdíj összegét nem változtatta meg. Ez az összeg évente nem haladhatja meg a kormányhatározatban rögzített – 2004. január 1-jei árszinten számolva – 1,91 milliárd forint és a Vas megyei bv. intézet költségvetéséből elkülönített évi 55 millió forint összegét, azaz az 1,965 milliárd forintot.
A konzorciumok február 14-éig jelezhetik részvételi szándékukat, a kiválasztott jelentkezőkkel február 20-a után kezdenek tárgyalásokat. Az első tenderen a BVOP még az előirányzott 15 éves díj nettó összegére, 23,875 milliárd forintra becsülte a beszerzés értékét, ehhez képest az ajánlattevők a havi 136 millió forint helyett 215 millió forint körüli összegeket kértek. A pályázóknak – az utolsó körig eljutott Maszer Rt.–Hérosz Rt. párosnak és a Strabag Rt. vezette konzorciumnak – az árfolyam, a kamat- és az üzemeltetési kockázatot is vállalva kellett a futamidő végén, maradványérték nélkül állami tulajdonba kerülő építmény megvalósítására és üzemeltetésére ajánlatot tenni (NAPI Gazdaság, 2005. december 22., 8. oldal).
A helyzetet bonyolítja, hogy a szombathelyi volt laktanyaingatlan állami tulajdon és az is maradna, a befektető abban csak a ráépítések értékének megfelelően szerezne a futamidő végéig résztulajdont. A szombathelyi beruházás így eltér a tiszalöki zöldmezőstől, amely esetében a felépítmény tulajdonjoga a beruházót, a KÉSZ Kft.-t illeti meg. Ezzel kapcsolatban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) aggályait is kifejezte a legújabb, Igazságügyi Minisztérium (IM) tevékenységét vizsgáló jelentésében: egyrészt a ppp konstrukció költségvetést kímélő hatása kérdéses, másrészt a fogvatartottak futamidő lejárta utáni elhelyezése a befektetői érdektől függő kockázat maradt. Azért kérdéses a ppp költségvetést kímélő hatása, mivel az előzetes számítások az állami tulajdonba kerüléssel számoltak, ez alapján határozták meg a kormányhatározatban rögzített szolgáltatási díjat is, ám a pályázaton a maastrichti kritériumoknak való megfelelés érdekében a befektetői tulajdonban hagyás mellett döntöttek. (Így a beruházást a magántársaság könyveiben számolják el és nem állami kiadásként szerepel abban az időszakban, amikor megvalósul.) Azt, hogy ilyen körülmények között is előnyös maradt-e a konstrukció a költségvetés számára, a tárcánál nem vizsgálták.
