Míg a Fővárosi Bíróság (FB) már tömegével függeszti fel az iparűzési adó fizetésének jogosságát vitató ügyek tárgyalását, a lapunk által megkérdezett megyei bíróságok nagy részén még nem tárgyalták az ügyeket, vagy azok még folyamatban vannak. Egyedül Vas megyében született eddig jogerős döntés, 18 ügyből két esetben: a bíróság elutasította a felperes kérelmét, azóta az egyik ügyben felülvizsgálati kérelem is érkezett.
A legtöbb beadvánnyal a fővárosban foglalkoztak, itt eddig 77 ügyet felfüggesztett az FB, további 23 pedig elbírálásra vár. Az ügyben második legelfoglaltabb bíróság a Győr-Moson-Sopron megyei, ahol eddig 50-60, a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára irányuló beadványnál tartanak. A Somogy megyei bíróságon 16 ügy van folyamatban, az első döntés éppen ma várható. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tíz esetben érkezett megkeresés, Veszprém megyében pedig várhatóan a jövő héten lesz az első tárgyalás. A Heves és Tolna megyei bíróságokra szintén érkeztek megkeresések, döntés itt se született. Fejér megyében az első tárgyalást január végére tűzte ki a bíróság. A Zala megyei bíróságra 24 ügy érkezett eddig, ebből 20 folyamatban van. A Komárom-Esztergom megyei bíróságnál mintegy tíz ügy van, melyek egy részét felfüggesztették, a maradék tárgyalása azonban néhány hónapon belül esedékes.
Az egymásnak gyakran ellentmondó bírósági gyakorlat okozta helyzetet a Fővárosi Közigazgatási Hivatal (FKH) – a Népszabadság értesülései szerint – úgy enyhítené, hogy jogegységi döntést kérne a Legfelsőbb Bíróságtól arról, hogy a cégek kötelesek megfizetni az iparűzési adót. A közigazgatási hivataloknak a Pénzügyminisztériummal egyeztetett álláspontja szerint az iparűzési adó nem ellentétes az uniós joggal. A kérdést az eljárások felfüggesztésével gyakran nyitva hagyó bírósági gyakorlat ugyanakkor nem teljesen ezt az álláspontot mutatja.
Szakértők véleménye szerint nemigen befolyásolja az iparűzési adó uniós megítélésének ügyét az FKH esetleges kezdeményezése, ráadásul az eljárást indító cégek nagy része – a hatályos magyar jogszabályok szerint – be is fizeti a vitatott közterhet. Oszkó Péter, a Deloitte partnere szerint egyébként is létezik már egy LB-vélemény az ügyben, miszerint felfüggeszthetők az ügyek, azért, hogy a magyar bíróság megkérje az Európai Bíróság véleményét a kérdésben. Gombkötő Bálint, a KPMG szakértője szerint egyértelmű a magyar, illetve az uniós szabályozás: uniós jogértelmezési kérdésben az Európai Bíróság illetékes döntést hozni.
Jelenleg egy Komárom-Esztergom megyei ügy van az európai bírák előtt, de számos más esetben is elutalta már a kérdéseket a megyei bíróság az uniós döntnökök felé. Oszkó szerint egy január 10-i, fogyasztóvédelmi ügyben hozott döntés (a kérdés a csatlakozás előtti időszakra vonatkozott, így elutasította az érdemi válaszadást a bíróság) alapján ugyan megkérdőjelezhető, hogy születik-e ítélet az ügyben, számos más esetben azonban 2004 májusa utáni adókötelezettséget vitatnak, így előbb-utóbb fény derül majd az EU álláspontjára is. Oszkó jelenleg legalább 150, megyei szinten megindult eljárásról tud, amelyek közül tizenegy esetben utasította el a kérelmet a testület, a többi előrehaladottabb ügyben felfüggesztés történt, vagyis a kérdést uniós szintre utalták, illetve kivárnak. Az mindenesetre valószínű, hogy a helyi adónem 2007. december 31-i beszüntetését nem sokkal előzheti meg az esetleges EB-döntés, még akkor sem, ha Komárom-Esztergom megyei ügyről lesz szó. A bírák ugyanis először a magyar kérdéshez hasonló olasz regionális adó ügyében hoznak döntést, s ezt követően gyorsulhat majd fel a magyar vonatkozású ítélkezés. Az olasz adó ügyében viszont az év végéig nemigen lehet ítéletre számítani.
Böröcz Petra
Molnár Annamária