Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legfrissebb (tavaly novemberre vonatkozó) jegybanki adatok a devizahitelek töretlen népszerűségét mutatják. A lakossági banki hitelállományon belül a deviza aránya két év alatt nem egészen négy százalékról 27,5 százalékra nőtt, de ez az érték még a lakáshiteleknél is megközelíti a húsz százalékot. Tavaly nem egy olyan hónap akadt, amikor az ügyfelek a hitelintézetektől nagyobb értékben vettek fel devizakölcsönt, mint amekkora a teljes hitelállomány bővülése volt, emögött pedig minden bizonnyal részben a forinthitelek devizára váltása (az állomány alakulását a kifutó szerződések is befolyásolják) állt. A deviza manapság már nem csak a hitelezésben számít népszerűnek. Megállt ugyanis a devizabetétek korábban tapasztalt folyamatos apadása, sőt az állomány gyarapodásnak indult, az éves növekedés meghaladta a 11 százalékot. A devizahiteleknél persze ugyanekkor több mint háromszoros növekedésről beszélhetünk. Tavaly többször is úgy tűnt, hogy a forint valamit vissza tud nyerni régebbi pozícióiból, de ez a jelenség rendre átmenetinek bizonyult. Gyanítható viszont, hogy ez nem független attól sem, hogy 2005-ben a kamat(csökkentési)várakozások kétszer is markánsan változtak. Az állampapír-piaci referenciahozamok alakulásából (a három havi és az éves lejáratnál egyaránt) jól látható, hogy először márciusban bizonytalanodott el a piac, majd szeptemberben következett be egy markánsabb fordulat. A jelenlegi kamatszinten pedig logikus a devizahitel előnye. Főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az ügyfelek nem is gondolnak az ebből fakadó kockázatra, a bankok pedig nagyobb marzsra tehetnek szert a devizahitelek révén.
