Megint itt a belvíz és az árvíz

Hóolvadás, árvíz idején évek óta gondot jelent a belvíz a szántóföldeken. A Duna vízgyűjtőjén jelenleg Nagymaros fölött 13,1 köbkilométer, a Tisza vízgyűjtőjén Szeged fölött 4,8 köbkilométer a hóban tárolt vízmennyiség, szemben a 8,2, illetve 2,8 köbkilométeres sokéves átlaggal – tudta meg a NAPI Gazdaság Korompay Andrástól, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízkár-elhárítási főosztályának vezetőjétől. Ráadásul a keleti vízgyűjtőkön az idő enyhülése és az esőzések nyomán megindult az olvadás, a Tisza vízgyűjtőjén mindenütt emelkedni kezdett a vízszint, s az elkövetkező napok csapadéka újabb árhullámokat indíthat el (ez azonban nagymértékben függ a csapadék mennyiségétől és a hőmérséklettől). Árvízvédelmi készültség van összesen 382 kilométeren, ebből 329 kilométer töltésen a Zagyván és a Kettős-Körösön elsőfokú, 53 kilométeren pedig a Zagyván másodfokú.
A Duna külföldi vízgyűjtőjén a csapadék túlnyomó része hó, itt csak enyhülés esetén kell számítani árhullámra. A tavak közül a Velencei-tó 171 centiméteres vízszintje 11 centiméterrel magasabb a téli szabályozási szintnél; a Balaton vízszintje most 113 centiméter – négy centiméterrel magasabb az ideálisnál –, de biztos, hogy tovább nő, hiszen a vízgyűjtőjén 64 milliméter csapadék hullott az elmúlt napokban. A Sió-csatorna zsilipje csaknem egy hónapja nyitva van, a napokban pedig megemelik a vízleeresztés mértékét – tájékoztatta lapunkat Fejér Vilmos, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének igazgatója. Árvízre a Balatonnál nem számítanak: az ötvenes évek, vagyis az üdülőterületek kiépülése óta üzemel a leeresztőrendszer. Az alacsonyabban fekvő részeken viszont nagy gondot jelent a belvíz, amely az átfagyott talaj miatt nehezen szivárog el – mondta el Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere.
A mezőgazdasági területeken a talajvíz szintje a síkvidéki területek többségén jóval az ilyenkor szokásos szint felett van. December végén 20–50 milliméter csapadék hullott hó, havas eső, eső formájában a fagyott talajra. A január pedig felmelegedéssel kezdődött, minek folytán a hótakaró folyamatosan csökken. Ez a földben lévő őszi kalászos gabonának kedvezőtlen lehet, ha ismét jön a hideg, így ugyanis nem lesz, ami megvédje a kifagyástól – hívták fel a figyelmet a lapunknak nyilatkozó szakemberek, akik bíznak abban, hogy a hideg előtt még jön egy újabb havazás. Egy gyors enyhülés se tenne azonban jót – magyarázta lapunknak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke –, mert a gabonának az is károkat okoz, ha felengedne a fagyott föld.
A belvizes terület nagysága folyamatosan növekszik, a belvízi főcsatornák ugyanis megteltek. Az elöntött terület nagysága szerdára elérte a 72 ezer hektárt, ez a duplája az egy nappal korábbinak – mondta el tegnapi tájékoztatóján Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Tegnap már száz szivattyútelep üzemelt, ha továbbra is ilyen intenzitással kell működtetni a szivattyúkat, az naponta mintegy 20 millió forinttal növeli a belvízvédelmi kiadásokat. A befogadó vizeken (Körösök, Berettyó, Tisza) levonuló árhullámok miatt az úgynevezett gravitációs vízelvezetés lehetősége gyakorlatilag megszűnt – magyarázták ezt megelőzően a szaktárcánál.
A vízügyi igazgatóságok közül jelenleg kilenc tart fenn összesen 40 szakaszon belvízvédelmi készültséget, ebből 27-ben I. fokozaton, 13-ban II. fokozaton. Az érintett területeken 17 önkormányzat rendelt el belvízvédelmi készültséget, ebből hét helyen már másodfokút. A jelentések alapján az eddig elöntött területek mintegy negyedén lehet őszi vetés – mondta Vancsura József. Nagy gond tehát egyelőre nincs, már csak azért sem, mert a hazai éghajlat mellett a termelők számolnak az aszállyal, belvízzel, árvízzel. A föld a felszín alatt egyelőre fagyott, a víz nem tud leszivárogni a talajba, ilyenkor szokás vízelvezető árkokat ásni a parcellák mellé.