Az NFT2 forrásai és a pénzek felhasználásának szabályai kétféleképp is hozzájárulnak az államháztartás egyensúlyának kialakításához. Egyrészt a fejlesztési pénzek révén elsősorban nem magyar forrásokat kell erre a célra fordítani, másrészt a hazai hozzájárulás mértéke is csökken 2007-től: a korábbi 20 helyett csak 15 százaléknyi társfinanszírozást kell garantálni – mondta lapunknak Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A társfinanszírozás mértékének csökkenése miatt a hét év alatt 900 milliárd forintot megspórolhat a büdzsé. Ugyanennyit hozhat a magyar konyhára az az új szabály, hogy az önkormányzatok visszaigényelhetik az áfát. Az önkormányzatoknak jelenleg 10 százaléknyi önrészt kell felmutatniuk a pályázatok benyújtásakor, amelynek nagyobb részét a belügyminisztériumi alapokból fedezik, így az áfa-visszatérítéssel voltaképpen tehermentesíthető a büdzsé. Az összesen 1800 milliárd forintnyi megtakarítás évente 200–250 milliárd forinttal (ez most a GDP közel 1 százalékát jelenti) járulhat hozzá a konvergenciaprogram teljesüléséhez – mondta a miniszter.
Az NFT2 az oktatás, az egészségügy és az önkormányzatok reformját is segítheti. Az operatív programok keretében ezeken a területeken önálló fejlesztési programok indulnak, így Baráth szerint jut majd támogatás olyan jogcímekre, amelyek közvetlenül a reformokat szolgálják. Ilyen lehet a kistérségek szakképző központjainak megerősítése, a sürgősségi ellátás fejlesztése vagy a regionális klinikák kialakítása.
Noha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem sokkal posztja elfoglalása után úgy nyilatkozott, hogy a magyar gazdaság versenyképességének fenntartása érdekében ki kell jelölni a kiemelten támogatandó területeket (NAPI Gazdaság, 2004. október 21., 3. oldal), az NFT2-ben lesznek is kiemelt ágazatok, meg nem is. Később nevesítették is az érintett, nagy hozzáadott értékű ágazatokat: informatika, távközlés, biotechnológia, egészségipar, üzleti szolgáltató- és logisztikai központok, járműipar, turizmus, valamint környezet- és szórakoztatóipar. Baráth szerint ezek az ágazatok valóban belekerülnek az NFT2-be, ugyanis ezek számára a gazdasági és versenyképességi operatív program (GVOP) nagyobb arányú fejlesztési forrást biztosít majd. A kiemelt figyelem ellenére azonban nem feltétlenül biztos, hogy ezek a pályázatok nyerik majd el a legnagyobb összegű támogatásokat, hiszen vannak fontosabb célok is – véli Baráth. Amennyiben például egy magas munkanélküliségű térségben támogatásért pályázó beruházó nem teremt munkahelyet, akkor annak ellenére sem nyer, ha a kiemelt ágazatok valamelyikébe tartozik.
A tervek szerint májusban kerül az Országgyűlés elé az NFT2, az unióval pedig júniusban születhet megállapodás. Ha az unió befogadja a tervet, akkor már 2006 második felében kiírhatók a pályázatok a NFT2 terhére. A miniszter szerint elsősorban a már bejáratott, jól működő kiírások (kkv szektor támogatását, infrastruktúra-fejlesztést célzó pályázatok) jelennek meg ekkor, mivel a pályázás szabályai változtak.
Bodolóczki Linda