Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– A kormány nem tesz különbséget a magyar és a külföldi befektetők között. Azért hallani többet a külföldi beruházóknak nyújtott támogatásokról, mert a legnagyobb, adott esetben több száz milliárd forintos nagyságrendű befektetéseket ők hajtják végre. A magyar vállalkozások közül csak kevesen tudják az egyedi elbírálásnál elvárt, akár több évre szóló garanciákat bemutatni. Az ajtó ugyanakkor nyitva áll: magyar vállalkozások is bármikor kaphatnak egyedi kormánydöntéssel munkahely-teremtési támogatást.
– Varga Mihály 10 millió forintos egy munkahelyre eső támogatással számolt. Így számol-e a gazdasági tárca is?
– Igen, ez a 10 millió forintos szám megközelítőleg pontos, és örülök, hogy Varga úr is már ezt használja, mivel a Hankook-beruházás kapcsán korábban 25 millió forintot is említett. Ugyanakkor jelentős különbség van az egy munkahelyre jutó támogatásnál a különböző projektek között és figyelembe kell venni a közvetett munkahelyteremtést is.
– Az egyik ok, amiért kevesebb magyar tulajdonú cég tudott élni a kiemelt beruházással járó előnyökkel, hogy magas volt az igénybevételhez megállapított küszöbérték.
– Ezt mi is érzékeltük, ezért is csökkentettük a feldolgozóipari beruházásoknál is tízmillió euróra az egyedi döntés határértékét, ahogy az korábban a szolgáltatások esetében, így például callcenter-beruházásoknál már érvényesülhetett.
– Miközben az egyedi elbírálású működőtőke-befektetéseknél elméletileg nincs felső határa a támogatásoknak, a magyar tulajdonú nagyvállalatoknak fontos forrást nyújtó GVOP-keret már kimerült.
– Ez éppen azt mutatja, hogy vannak hazai pályázók is a támogatásokra, akik hozzá is jutnak a forrásokhoz. A magyar kis- és középvállalkozások előtt pedig többek között nyitva állnak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelprogramjai is, amelynek elméletileg szintén nincsen felső határa, mivel az MFB a kormány garanciavállalásával a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon a megfelelő kondíciókkal hozzájuthat a pótlólagos forrásokhoz. Ezekből a kedvezményes hitelkeretekből 2002 óta 422 milliárd forint kölcsönhöz jutottak a magyar vállalkozások és 2006-ban is legalább a tavalyi 100 milliárd forintos nagyságrendű szinten juthatnak friss hitelhez. A szűk keresztmetszetet ezáltal elsősorban nem a rendelkezésre álló keret, hanem a megfelelő pályázatok benyújtása jelenti.
– A pályázati kultúra javítását szolgálta a tanácsadók kiképzését támogató multiplikátorprogram, azonban ez 2005 tavaszán lezárult. Készül-e a tárca hasonló program elindítására?
– Érzékelve a problémát már dolgozunk az új programok előkészítésén, 2006-ban lesznek újabb kezdeményezéseink a területen. Fontos ugyanakkor, hogy ne csak a mennyiségre, az oktatásban részt vevők számára, hanem a megszerzett tudás használhatóságára, a tanácsadók felkészültségére is nagyobb hangsúlyt helyezzünk. A pályázati nehézségek ellenére ugyanakkor 2005-ben nőtt a magyar vállalkozások által bevont külső források volumene és – legalábbis 2004-hez képest biztosan – nőtt a jövedelmezőségük is.
