Bár Magyarországon is fokozatosan nő a környezetközpontú irányítási rendszerrel (KIR) rendelkező vállalatok száma, ennél jóval több vállalatnak van környezeti teljesítménye, bár erről pontos adatok nincsenek. A cégek környezeti teljesítménye, vagyis a tevékenységük során keletkező környezeti terhelés, valamint az annak csökkentésére irányuló intézkedések nem feltétlenül kötődnek költséges beruházáshoz, hanem gyakran „csak” körültekintőbb, hatékonyabb vállalatirányítást jelentenek – véli Tóth Gergely, a KÖVET-INEM Hungária ügyvezető igazgatója. Az ennek nyomon követésére alkalmas egyik eszköz a környezetiteljesítmény-értékelés (KTÉ), ezen belül is a leghatékonyabb az ISO 14031; amely az ISO 14001 szabvánnyal szemben konkrét módszert – EPE-mérőszám (Environmental Performance Evaluation) – javasol a környezeti terhelés mérésére. Tóth szerint a cégek gyakran elzárkóznak a KTÉ bevezetésétől, mert attól félnek, hogy az jelentős többletmunkával jár, és figyelmen kívül hagyják a bevezetésével járó környezeti előnyöket és anyagi megtakarítást. Az ISO 14031 az adott vállalatnál már meglévő, a környezeti teljesítményhez kapcsolódó adatokkal dolgozik, kiemelve közülük a leglényegesebbeket és a legáttekinthetőbbeket. Gyakori jelenség, hogy ezeket az adatokat a cégeknél különböző osztályokon kezelik, így sokszor nem derül fény a pazarlásra. Ugyanilyen probléma, hogy az egyes környezetvédelmi beruházások esetén ritkán követik nyomon a megtérülést, a közvetett megtakarítást, így a beruházás csak költségnövelő tényezőként jelenik meg.
A környezettudatos vállalatok korszerűbb technológiával és hatékonyabb vállalatirányítási módszerrel csökkenthetik költségeiket; a környezeti kockázat csökkentése révén jobb kapcsolatot alakíthatnak ki a hatóságokkal, a környező lakossággal és az alkalmazottakkal. A KÖVET egy korábbi felmérése szerint a KIR-rel rendelkező cégek – a rendszer folyamatos felülvizsgálata, ellenőrzése miatt – sokkal jobban érzékelik ezeket az előnyöket, mint az ilyen szabvánnyal nem rendelkezők.
