Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyminisztérium, úgy tűnik, levonta az elmúlt évek irreális előirányzatainak legfőbb tanulságait, legalábbis ez derül ki az idei és a jövő évi költségvetési törvény mérlegének összevetéséből. A felhők közül a földre történő visszatérés ugyanakkor nem sikerült teljesen, továbbra is vannak a büdzsében már az elfogadásukkor tarthatatlannak tűnő számok. Megalapozatlannak tűnik a környezetterhelési díj előirányzata, hasonlóan a bankadóhoz. Utóbbiból 36 milliárd forintot várnak jövőre, miközben az idén – a decemberi bevétel nélkül – 26 milliárd forint alatt maradt a bevétel.
Az elfogadott büdzséjavaslat legfőbb érdeme, hogy nem tartalmaz irreális vállalásokat a központi költségvetés hiányára vonatkozóan. Ennek, valamint a kiadások reálisabb tervezésének köszönhetően a büdzsé pénzforgalmi hiánya az idénre tervezett összeg több mint duplájára, 699,7 milliárd forintról 1531 milliárdra nő. A növekmény hátterében azonban a megalapozottabb helyzetértékelés mellett számviteli okok is meghúzódnak: a költségvetés teljes mértékben átvállalja a tb-alapok hiányát, így a kiadásaikhoz történő garancia és hozzájárulás az idénre tervezett 421,4 milliárd forintról 777,4 milliárd forintra nő. Az adósságátvállalások során az idei hatszorosának megfelelő összeg jelenik meg, jelentős részben az autópálya-építések elszámolásának rendbe tételéhez kapcsolódva. Több mint másfélszeresére, 476 milliárd forintra nőnek a családtámogatási források is, itt – részben a feladatok átvállalásával párhuzamosan – az önkormányzatok forráscsökkenését is számba vették. Segítheti a hiányterv teljesülését az a PM-döntés is, amely szerint az idén csak mintegy kétharmados arányban lehívott lakásépítési támogatásokat gyakorlatilag az idei szinten, 216 milliárd forinton hagyták. A kiadások közel 1000 milliárd forintos emelkedésében fontos szerepet játszik az is, hogy szemben a sokszor hallható kormányzati retorikával, a költségvetési szervek támogatásának minden nagyobb egységénél jelentős a növekmény. Ezek közül is a tavaly az államháztartási és költségvetési tervezési reform elindításának terepeként kezelt szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok közel 160 milliárd forinttal többől gazdálkodhatnak, mint az idén.
