Az Európai Tanács megállapodásával nem nagy, hanem csak kicsi pofont kapott az ország – értékelte a brüsszeli csúcs eredményeit a NAPI Gazdaságnak Surján László fideszes EP-képviselő. Surján szerint előrelépés az egymilliárd eurós támogatásnövekmény, de még így is 8 milliárd euróval elmaradnak a 2007–2013 közötti uniós források az előző, luxemburgi elnökség javaslatához képest. A Gyurcsány Ferenc kormányfő által sikerként beállított megállapodások jelentős részét emellett nem a magyar delegáció „harcolta ki”, hanem már eleve benne voltak a brit elnökség egyes munkaváltozataiban – vélte az EP-képviselő. Ilyen volt a beruházások áfája elszámolásának engedélyezése vagy az önrész 15 százalékosra csökkenése. Surján hangsúlyozta: a döntés még nem született meg, az csak az Európai Parlament jóváhagyásával válhat véglegessé 2006 januárjában vagy februárjában.
Bár reálpolitikai szempontból nem lehet mást csinálni, mint elfogadni az Európai Tanácsban született egyezséget, az sok elfogadhatatlan elemet tartalmaz – mondta lapunknak Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti képviselője. Szent-Iványi szerint nagyon rossz kompromisszum, hogy az új javaslat fenntartja a megkülönböztetést a fejlesztési források tekintetében a régi és az új tagállamok között. Az agrártámogatásoknál a támogatások kiegyenlítődését szerződés szabályozta, de az új megállapodás immár egy más területen tartja fenn tovább a tagállamok egyenlőtlen elbírálását. A reformokra csak szerény ígéretet tesz az új költségvetési tervezet, és a 2007 és 2013 közötti felülvizsgálatok sem kecsegtetnek sok eredménnyel – közölte Szent-Iványi.
Az MSZP az ország nagy sikerének tartja a brüsszeli EU-csúcson született megállapodást – nyilatkozta Hiller István pártelnök az MTI-nek. A szocialista párt helyeselte a magyar delegáció álláspontját, és Hiller szerint annak tagjai jó taktikai érzékről tettek tanúbizonyságot, mivel Magyarországnak végig sikerült úgy megőriznie tárgyalási pozícióját, hogy annak eredménye is lett. A szocialista pártelnök szerint nagy eredmény, hogy bő 250 milliárd forinttal több forrás áll majd az ország rendelkezésére és az is, hogy csökken a nemzeti önrész mértéke, így enyhül a költségvetésre nehezedő nyomás is.
