A kormány tegnap hivatalosan is megkapta a brit elnökségtől a 2007–2013. évekre szóló uniós költségvetési javaslatot – a dokumentum a Magyarországnak szánt, december eleji 22 milliárd eurót 140 millióval fejeli meg. A kormány álláspontját a javaslat részletes elemzését követően alakítja ki – mondta Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök viszont már kész állásfoglalásról értekezett a gazdaságkutató intézetek képviselőivel, akik egyetértettek a kormányzati véleménnyel. A Világgazdasági Kutatóintézet, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, valamint a GKI Gazdaságkutató Rt. vezetői keménynek nevezték az álláspontot, amelynek leglényegesebb eleme, hogy Magyarországnak az egy főre jutó uniós támogatást illetően dobogós helyet kell elfoglalnia a 25 tagállam között a 2007–2013-as költségvetési ciklusban. Abban is osztják a kabinet véleményét a kutatók, hogy a bruttó támogatási összeg mellett nagyon fontos a pénzek felhasználásának módja, ennek a jelenleginél sokkal jobban kellene igazodnia a tényleges magyar állapotokhoz.
A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) tegnapi sajtóközleményében ismét kiállt amellett, hogy Magyarország nem teljesített rosszabbul a strukturális alapok felhasználását tekintve, mint az EU régi tagországai a programozási időszak első két évében. Tony Blair brit miniszterelnök a 2007–2013-as költségvetés kurtítását ugyanis többek között avval indokolta, hogy az újonnan csatlakozók a jelenleg rendelkezésre álló pénzeket sem tudják felhasználni. A tizenötök felhasználásában a jelenlegi programozási időszak első két évét (2000–2001-et) és a magyar periódus eddig eltelt két évét (2004–2005) összehasonlítva kiderül, hogy Magyarország a Brüsszel által folyósított előlegen kívüli időközi átutalások tekintetében az ötödik helyen áll – csupán Írország, Portugália, Németország és Ausztria teljesített jobban. Az NFH szerint így az alacsonyabb GDP-vel rendelkező tagállamok voltak sikeresebbek a források felhasználásában.
Bodolóczki Linda