A leggyorsabb ütemben fejlődő városrésszé válhat a XIII. kerület

– Így, lassan az év vége felé gondolom készített már valamiféle mérleget 2005-ről. Melyek voltak a legsikeresebb pillanatok?
– A sikerek fokmérője több dologból tevődhet össze, így például sikerként könyvelheti el a képviselő-testület, hogy az ez évi költségvetési tervezetet 98-99 százalékban sikerült teljesíteni, több milliárd forintot költött az önkormányzat lakásokra, parkokra, iskolákra vagy más fejlesztésekre. Ezek így csak puszta számok, de e mögött rejlik többek között az is, hogy például a Szabolcs utcai megújítási program keretében az év közepén 175 bérlakást adtunk át, javítva ezzel legalább 350 család életkörülményein.
Emellett szintén sikerként könyvelhetjük el, hogy elkészítettük Európa-tervünket, ami azért is fontos, mert a hosszú távú fejlesztési koncepciók fontos eleme, nem beszélve a második Nemzeti Fejlesztési Terv során lehívható uniós forrásokról. Kissé más szemszögből, de szintén „jók voltunk”, mikor az országban elsőként vezette be a XIII. kerület az e-önkormányzatot. Visszakanyarodva azonban a lakásokhoz nem elhanyagolható tény az sem, hogy míg korábban a 7800 önkormányzati lakás kétharmada félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás volt, addig mi ezt a számot 40 százalék körülire csökkentettük.
– Akkor visszakanyarodva: mi a titka a XIII. kerület igencsak sikeres bérlakásprogramjának?
– A kerületben évente 2,5 ezer használatba vételi engedélyt adnak át a lakásokra, amely évi 30 ezres lakásszámmal számolva is a teljes magyarországi újlakás-állomány mintegy 12 százaléka. A már említett 175 bérlakás esetében például az önkormányzat képviselő-testülete mintegy 2,5 milliárd forintot biztosított a fejlesztéshez, amihez 750 millió forint támogatást nyertünk el.
Ugyancsak pályázat keretében a fővárosi önkormányzat stratégiai alapja terhére 195,9 millió forint támogatással egészült ki a projekt forrásoldala. Bérlakásprogramunk azonban egy kicsit messzebbre nyúlik vissza: az önkormányzat 2001 júniusában döntött a XIII. kerület Bulcsú utca, Lehel utca, Dózsa György út és a vasút által határolt terület rehabilitációs programjának beindításáról. Persze az önkormányzati beruházások mellett a piaci befektetések is komoly gazdasági lökést adtak a kerületnek. Elég, ha csak a Váci úti folyosón felépülő irodaházakra gondolunk, amelyek gombamód szaporodtak el az utóbbi években. Hasonló hatalmas volumenű fejlesztés az Autóker Holding Foka-öbölbeli, Marina Part névre keresztelt beruházása.
– A gyors ütemű fejlesztések nem okoznak fennakadást az intézményi rendszerben?
– Az előbb említett beruházással visszavonhatatlanul a leggyorsabb ütemben fejlődő városrésszé válhat a XIII. kerület, így például más kerületekkel ellentétben egyetlen oktatási és egészségügyi intézményt sem adunk el, hiszen ezeket a népesség növekedése arányában újra hadrendbe kell állítani. Sőt a fejlesztésekkel együtt nem egy betondzsungelt szeretnénk létrehozni a kerületben, inkább ellenkezőleg: a házak mellé zöldövezetet tervezünk. A tervek szerint például a Foka-öböl elkészültével 8-10 hektárnyi zöldfelület is megvalósul. A tudatos városfejlesztés eredményeként egy évtizeden belül akár 35 ezer lakás is felépülhet a kerületben, jó alap erre, hogy 2002 és 2006 között 10 ezer lakást adtak át.
– A bérlakások mellett milyen ingatlanfejlesztések voltak a terveikben 2005-re?
– Az év elején kihirdetett beruházási és felújítási program során összesen 19 feladat megvalósítását tűztük ki, majd egymilliárd forint értékben. Ezek között szerepel a Szegedi úti szakrendelő korszerűsítése és rekonstrukciója, ez a beruházás még tavaly kezdődött el. Emellett szerettük volna befejezni a fővárosi védettséget élvező Németh László gimnázium rekonstrukcióját is, ám itt az utolsó munkálatok várhatóan a jövő év tavaszára készülnek el, mindemellett összességében az intézményre 3-4 év alatt 500 millió forintot költöttünk. A velencei gyermek- és ifjúsági táborban egy 90 férőhelyes épületre és az ebédlő homlokzati üvegfalának cseréjére pedig 105 millió forintot költött az önkormányzat.
– A fejlődés mennyire „mozgatta” meg a lakosságot, érezhető esetleg az a kerületben, hogy inkább a fiatalok választják lakhelyüknek?
– Tény, hogy az elvándorlás a kerületből folyamatosan csökken, a városrész lakossága jelen pillanatban mintegy 105 ezer fő, és igen, főként a „modern” lakóingatlan-fejlesztések miatt a fiatalabb korosztály költözik a kerületbe. Persze a modernség mellett vélhetően az is számít, hogy a kerület ingatlanárai még mindig elfogadható szinten vannak. A lakók mellett azonban a befektetők figyelmét is felkeltette a kerület, így a jövőben akár még az is előfordulhat, hogy public private partnership (ppp) konstrukcióban dolgozzunk piaci szereplőkkel. Ebben az esetben ugyan a megtérülés némileg hosszabb időt vesz igénybe, ám a hozam jóval stabilabb.
– S mi várható jövőre, milyen új fejlesztésekkel próbálják fenntartani a beruházók és akár az esetleges leendő lakók érdeklődését is?
– Mindenképpen folytatjuk a néhány évvel ezelőtt elkezdett ingatlan-megújítási programunkat, a rehabilitációt. Emellett szeretnénk felújítani a József Attila Színházat, aminek a tervezett kerete mintegy 1,5 milliárd forint, amelyből 900 millió forint címzett támogatás. Tovább folytatnánk az intézményi beruházásokat, újabb orvosi rendelők várnak ugyanis még a rehabilitációra, valamint halad tovább a panelfelújítási program is.