Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A minimálbér helyett a minimálbér másfélszerese után kellene januártól nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetnie azoknak az egyéni és társas vállalkozóknak, akiknek a járulékalapjául szolgáló jövedelme eléri a minimálbért – derül ki a jövő évi büdzséhez benyújtott MSZP–SZDSZ módosító indítványból. A vélhetően a koalíciós frakciók támogatását is élvező javaslat szerint a változtatásra azért van szükség, mert a vállalkozások összességében kevesebb járulékot fizetnek, mint a foglalkoztatottak, holott kereseti, jövedelmi viszonyaik alapján ez nem indokolható. Azok a vállalkozók, akiknek járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbért, továbbra is a minimálbér alapulvételével lennének kötelesek a járulékokat megfizetni.
Sok esetben teljesen lenullázzák az államháztartási tartalékot a tegnapi részletes vita végéig a 2006-os költségvetéshez benyújtott közös koalíciós módosító javaslatok. A gazdasági tárca fejezeti államháztartási tartalékának terhére 100 millió forintos támogatáshoz juthatnak a tőzsdére készülő cégek – derül ki egy szocialista-szabad demokrata indítványból. Az idei büdzsé a friss javaslatnak megfelelő összegű keretet különített el a leendő tőzsdetagok támogatására. Szintén a fejezeti tartalékot érinti az Országgyűlés költségvetésében a köztisztviselői illetményalap tervezett változásának 321 millió forintos átvezetése, melynek következtében itt már a büdzsé elfogadásának pillanatában teljesen kiürül a hiánytúllépés elleni biztosítéknak szánt keret.
Bár a fejezeti átcsoportosítások keretében a képviselők elvettek 1,75 milliárd forintot az EU-támogatások intézményrendszerének fejlesztésétől (ez adta a múlt heti hiánytervcsökkentés döntő hányadát), egy szocialista indítvánnyal most 750 millió forintot várhatóan mégis visszavarázsolnak erre a sorra.
