Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi csúcs (44 ezer új lakás) után idén látványosan csökkent az építési kedv az egész országban, ez alól már csupán a főváros számít kivételnek. Ráadásul a budapesti lendület sem tart a végtelenségig, erre utalnak az építési vállalkozások prognózisai és az építési engedélyek számának alakulása.
A KSH adatai szerint idén január–szeptemberben a vidéki városokban a tavalyihoz képest 7 százalékkal kevesebb lakásra és házra kértek használatba vételi engedélyt, míg a községekben 8 százalékos a csökkenés. Néhány éve még szinte homogén lakásépítési szerkezetet eredményeztek a túlnyomórészt lakossági építkezések; ma már a vállalkozások szerepe országos átlagban nem sokkal kisebb, mint a lakosságé. Az idei első háromnegyed évben az új lakások 46 százaléka eladásra épült, míg 51 százaléka saját használatra, a többi pedig bérbeadásra. A kivitelezésben egyre nagyobb a „profik”, azaz az építőipari kivitelezők szerepe (68 százalék) a lakossági házilagos kivitelezéssel szemben. A vásárlók egyre inkább kicsiben gondolkodnak; az épített lakások átlagos mérete évről évre néhány négyzetméterrel kevesebb. Az új lakóépületek lakásainak mintegy fele ma már többszintes, többlakásos, illetve lakóparki épületben valósult meg, a családi házas építkezés aránya csupán 47 százalék. Különösen a fővárosban népszerűek a kis lakások, idén a hatvan négyzetméternél kisebbek súlya már meghaladta a 62 százalékot. Ezzel ellentétes tendencia egyedül a megyei jogú városoknál figyelhető meg, ott nőtt a nagyobb alapterületű lakások aránya.
