Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jövő januártól egy építőipari cégvezető alapbére legalább havi 220 ezer forint, míg egy mesterbizonyítvánnyal rendelkező szakmunkásé minimum 100, egy betanított munkásé pedig 70 ezer forint kell hogy legyen. Ma írják alá ugyanis a kötelező, korlátlan időre szóló ágazati kollektív szerződést (áksz). Az építőipari áksz fő érdeme az lesz, hogy a jövőben a jogszerű vállalkozói magatartás előnyt jelent a cégeknek, így kialakulhat az egyenlő versenyesély – véli Nagy János, az ÉVOSZ ügyvezető igazgatója.
Folytatás a 2. oldalon ä
A szerződés meghatározza mindazokat a feltételeket és fogalmakat, amelyek az ágazatban ma gondot okoznak. Így például rendezi az idénymunka fogalomkörét, az idénymunkarend meghatározását, a változó munkahellyel, a munkaidő éves keretben történő meghatározásával kapcsolatos kérdéseket, a túlóra mértékének lehetséges növelését, valamit a szabadság rugalmasabb kiadását. Az aláíró felek kinyilvánítják, hogy fellépnek az illegális, illetve a szerződés nélküli munkavégzéssel és foglalkoztatással szemben országos és helyi szinten.
Az ágazatnak igencsak szüksége van a tisztulásra, mivel ma már 60–100 milliárd forintra tehető az építőipari körbetartozás értéke – mondta Nagy János. A probléma ma már több ezer építőipari vállalkozást érint. Az ÉVOSZ becslése szerint a be nem hajtható követelések összege csak az építőanyag-kereskedőknél 5-6 milliárd forintot tesz ki. A rendteremtés egyik eszköze lehet, hogy a fedezet nélküli megrendelők kiszűrésére az ÉVOSZ honlapján listát tesznek közzé a tartósan fizetési késedelemben lévő cégekről – ennek elindításáról várhatóan november végén dönt a szervezet elnöksége.
Szakértői becslések szerint amennyiben az építőipari „kifehérítés” érdemben megvalósul, az elsősorban vidéken, a házilagos építkezéseket drágíthatja, akár 20-25 százalékkal is. A GKI Rt. idén szeptemberi felmérése szerint az építőipar egyéb területein a foglalkoztatás teljes legalizálása – amennyiben az maradéktalanul megjelenik az értékesítési árakban – 2-5 százalékos költségnövekedést okozhat.
