Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelenleg 24 európai uniós támogatású szennyvíztisztítási program áll kivitelezés vagy tervezés alatt. A makói, Tápió térségi, nyíregyházi, székesfehérvári és a békéscsabai szennyvíztisztító rendszer korszerűsítésére és bővítésére vonatkozó pályázat előkészületi munkái már elkezdődtek. A várhatóan 17 milliárd forintos makói beruházás pályázat-előkészítő munkálataira a központi költségvetés 112 millió forintot, vagyis a költség 75 százalékát biztosítja. A húszmilliárd forint értékű nyíregyházi projekt előkészítésére 380 millió forint jut a központi költségvetésből. A Kohéziós Alapból (KA) igényelt támogatás pályázatait 2006 folyamán nyújtják be az EU illetékes bizottságaihoz. A nyújtható támogatás legfeljebb a beruházás értékének 85 százaléka lehet, de a tapasztalok szerint általában 70-75 százalékos támogatást ítélnek meg. Ezeken kívül még három – Nagykanizsa, Dél-Balaton, Dél-Buda – szennyvíztisztító-projekt pályázat-előkészítésére szánt támogatásról döntött a kormány.
Amennyiben a terveket az unió elfogadja, 2007-től megkezdődhetnek a munkálatok; a beruházások várható időtartalma 2-3 év – mondta lapunknak Usztya József, a NFH Beruházást Ellenőrző Igazgatóságának vezetője. A projektek általában nemcsak egy települést, hanem egy-egy térséget vagy egy nagyvárost és agglomerációját érintik – például Tápió esetében húsz, Makó esetében öt települést.
A tervek szerint jövőre befejeződik a győri, a szegedi és a pécsi szennyvízkezelési projekt; ezzel 2006 végére a háztartások több mint kétharmada be lesz kötve a csatornahálózatba szemben a 2003. évi egyharmados aránnyal. A három beruházás költsége összesen mintegy 25,5 milliárd forint, ez 50 százalékban ISPA-, 40 százalékban központi költségvetési, 10 százalékban pedig önkormányzati forrást jelent.
Várhatóan 2008-ig, illetve 2010-ig még további, már folyamatban lévő – KA-, illetve ISPA-forrásból támogatott – beruházások befejezése várható Sopronban, Kecskeméten, Debrecenben, Szombathelyen, Veszprémben, Zalaegerszegen és Budapesten. Ezekből mind a költséget, mind az érintett lakosságszámot tekintve a budapesti, vagyis az észak-csepeli emelkedik ki. A beruházás mintegy 850 ezer főt érint a dél-pesti és budai térségben, költsége 117 milliárd forint. Míg jelenleg a fővárosi szennyvíznek alig 50 százaléka kerül tisztításra, a beruházást követően ez már 95 százalék lesz, amelynek eredményeként jelentősen javul a Duna főváros alatti szakaszának ökológiai állapota és nő a délebbre fekvő Duna menti települések ivóvíz-ellátási biztonsága. A beruházás keretében a budai oldalon kiépül a főgyűjtőcsatorna; korszerűsítik és bővítik a ferencvárosi, a kelenföldi és az albertfalvai átemelőtelepek kapacitását; Ferencvárosból, valamint Kelenföldről a Duna alatt átvezetik a csatornát Csepelre, illetve kiépítik a cséri komposztálótelepet. A másik, környezetvédelmi szempontból igen jelentős beruházás a Balatont érintő zalaegerszegi szennyvízelvezető és -tisztító rendszer.
