A kormány százegyedik és az egészségügy huszonkettedik lépéseként mutatta be pénteken Gyurcsány Ferenc a nemzeti csecsemő- és gyermek-egészségügyi programot. A miniszterelnök szerint a szakma kidolgozta, az állam pedig garantálja a megvalósulást. Magyarországon ugyanis évről évre kevesebb gyermek születik, ráadásul a koraszülések és a csecsemőhalandóság aránya is kétszerese az uniós átlagnak.
Ez részben társadalmi, szociális problémákból ered, valamint hiányosak a prevenciós, felvilágosító programok, de gondok vannak az intézményi struktúrával is. A 14 alattiak 28, míg a serdülők ötven százalékát az alapellátásban nem szakorvos felügyeli, az 1570 gyermekorvos aránytalanul oszlik el az országban. Ráadásul jelenleg 90 kórházban van szülészet, ám ebből 24 intézményben nincs csecsemő- és gyermekosztály. A gyermekek sürgősségi ellátása – különösen hétvégén és ünnepnapokon – kritikus, pedig a 10–19 éves korosztály esetében száz haláleset közül ötvenegyet baleset okoz. A program egyik legfontosabb eleme az évek óta mostohaként kezelt gyermekpszichiátria fejlesztése, ami azért is fontos, mert az előbb említett korosztály esetében a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. A szándékok szerint öt év alatt tíz százalékkal csökkenthetőek lennének az abortuszok és húsz százalékkal a dohányzó terhes nők száma. A program tehát jó, ám egy lényegi dologról nem szól: mennyi pénz jut majd minderre. A miniszterelnök 5-6 milliárd forintot ígért ugyan az első szakaszra, ám hogy ez pontosan meddig és mire elég, azt nem tudni.
