Többhetes tárgyalássorozat után sincs egyezség az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói és munkavállalói oldala között a minimálbérről, azzal azonban mindkét oldal tisztában van, hogy már csak egy hét áll rendelkezésükre arra, hogy valamiképp érvényesítsék érdekeiket. Ha egy hét múlva nincs előrelépés, akkor a már most is az Országgyűlés előtt levő számok nyernek. A Csizmár Gábor munkaügyi miniszter által beterjesztett, a Munka törvénykönyvét módosító javaslatban ugyanis szerepelnek minimálbérre vonatkozó módosítások. Ezek szerint a minimálbér nem lehet kevesebb a legutóbb közzétett létminimum szintjénél (ez jelenleg 61 700 forint), illetve a középfokú iskolai és szakképesítéssel rendelkezők esetén 1,1, a felsőfokú végzettségűek esetén 1,2-es szorzóval kell számolni. Herczog László, a munkaügyi minisztérium helyettes államtitkára szerint a szorzószámok bevezetése a munkaerőpiac szempontjából logikus lépés, hiszen a szakmunkások helyzete jelenleg kritikus, és az eddigi OÉT-bérajánlásokhoz mindig hozzátették, hogy azt ajánlják a munkaadóknak, hogy a szakmunkások bérét ennél jobban növeljék.
A munkaadói és munkavállalói oldal többször hangoztatta a pénteki ülésen, hogy a jövő hétre lesz megállapodás, és többször rákérdeztek a kormányzati oldalnál, hogy amennyiben így lesz, hajlandó-e módosítani az Országgyűlés előtt lévő dokumentumot. Herczog szerint, ha a kormányzati elvek teljesülnek az egyezségben, akkor módosító indítványt terjesztenek a parlament elé.
A jelenlegi kormányzati javaslattal egyik oldal sem ért egyet, igaz, a munkaadók a többhetes vita alatt egyszer sem közöltek konkrét számokat. A szakszervezetek 65 ezer forintos garantált bért szeretnének és magasabb, 1,25-ös, illetve 1,5-ös szorzókat – ezek elérését hároméves megállapodásban szeretnék rögzíteni. A hosszabb távú megegyezést a munkaadók is szorgalmazták. Wittich Tamás, az Magyar Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint hosszú távon az lenne az ideális állapot, ha a minimálbér elérné az átlagkereset 60 százalékát.
Bodolóczki Linda