– Mennyiben változott a munkanélküliek ellátási rendszere november 1-jével?
– Meghosszabbodott az ellátás, az átlagos támogatási összeg pedig nőtt. Idáig kilenc hónapig járt az azonos összegű munkanélküliségi járadék, majd utána az önkormányzathoz lehetett fordulni szociális segélyért. November elsejétől a kilenc hónap két részre oszlik, az első időszakban – legfeljebb 91 napig – a munkanélküli az utolsó negyedév vagy év átlagos jövedelmének 60 százalékát kapja meg; legalább 34 200, legfeljebb 68 400 forintot. A második szakaszban – maximum 179 napig – az aktuális minimálbér 60 százalékát kapja. Ha a kilenc hónap alatt nem sikerül elhelyezkednie, akkor még 90 napig folyósítható az álláskeresési segély, a mindenkori minimálbér 40 százaléka értékében.
– Az álláskeresés ösztönzése terén is nagy változás történt – miben segíthet az álláskeresési megállapodás?
– A munkaügyi kirendeltség minden álláskeresővel álláskeresési megállapodást köt, ebben szerepel mindkét fél vállalása. Az álláskeresőnek meg kell mondania, mit tesz annak érdekében, hogy minél hamarabb munkát találjon, a kirendeltség pedig rögzíti azokat a szolgáltatásokat, aktív eszközöket, melyeket nyújtani tud az álláskeresőnek.
A korábbi 10-15 perces interjú helyett így 30-40 perces beszélgetéssel számolhatnak az álláskeresők. A kirendeltség kikérdezi őket eddigi tapasztalataikról, arról, hogy mit szeretnének, majd tájékoztatást ad a lehetőségekről. A kirendeltségek mostantól akkor is fizetik az útiköltséget, ha nem ők küldik az ügyfelet egy céghez, hanem az magától megy.
– Milyen szolgáltatásokkal és aktív eszközökkel segítheti a kirendeltség az álláskeresőt?
– A szolgáltatások főképp tanácsadásból állnak: álláskeresési technikák, önéletrajzírás, hogyan viselkedjen a felvételi beszélgetésen. Az aktív eszközöknek sokféle változata van, a legfontosabb az át- és továbbképzés. Modulrendszerű képzéseket alkalmazunk, ezek időtartama a szakmától függ, ha van valamiféle képzettsége már az embernek, akkor 200-300 óra alatt meg lehet szerezni egy másik szakképesítést – maximum kétéves képzést finanszírozhatunk.
A közhasznú munkát főleg olyan térségekben alkalmazzuk, ahol nincs munkalehetőség – ez egy átmeneti megoldás, addig, amíg nem települnek cégek a térségbe. A munkatapasztalat szerzésének támogatása során a pályakezdők munkaerőköltségeihez járulunk hozzá; a munkáltató hat hónapra felveszi a frissen végzettet, és bár továbbfoglalkoztatási kötelezettsége nincs, de az esetek felében mégis tovább foglalkoztatják az igy alkalmazott munkaerőt. Azzal is ösztönözhetünk egy álláskeresőt, hogy ha a támogatás lejárta előtt szerez munkát, a támogatás fennmaradó részét egy összegben megkapja.
– Ezek azonban nem mindenkinek járnak. A kirendeltségek négy csoportba sorolják az álláskeresőket, ez alapján jár a segítség.
– A kategorizálás még csak kísérleti jellegű, jelenleg nyolcvan kirendeltségen működik, de januárban mind a 173 munkaügyi kirendeltségen beindul. A legmagasabb kategóriába azok kerülnek, akiknek nem jelent nagy nehézséget, hogy munkát találjanak – például egy több végzettséggel, nyelvismerettel, munkatapasztalattal rendelkező budapesti fiatal –, nekik nincs szükségük arra, hogy komolyabb aktív eszközökkel is segítsük a munkakeresést. A legalsó csoport szorul rá a legtöbb segítségre – ők akár kétéves átképzésen is részt vehetnek, ezalatt keresetpótló támogatást kapnak, ha ezután sem tudnak elhelyezkedni, akkor kapják az álláskeresési támogatást. A besorolást egy számítógépes program végzi, főképp az életkor, a végzettség és a kistérség alapján, de az ügyintézőnek is van ebben felelőssége.
– Mennyi pénzzel gazdálkodik az ÁFSZ?
– A Munkaerő-piaci Alap 250-260 milliárd forintos költségvetéssel rendelkezik. Ebből évi 50 milliárd forint a megváltozott munkaképességűek támogatása, 50 milliárd értékben segíthetünk aktív eszközökkel, álláskeresési támogatásra pedig 60-70 milliárd forintot költünk. Ez az előirányzat jövőre sem növekszik (bár egyébként automatikusan túlteljesíthető), arra számítunk ugyanis, hogy még ha a regisztrált munkanélküliek száma nő is, hamarabb el tudnak majd helyezkedni, mint korábban.
– Egyre több helyen találhatók munkaügyi központok – mekkora részét érhetik el az álláskeresőknek?
– Egyre közelebb kerülnek a kirendeltségek az álláskeresőkhöz: a 173 kirendeltség mellett számos végpontot létesítettünk, ami lehet egy kioszk, de arra is van példa, hogy munkatársunk rendszeresen ellátogat egy-egy teleházba. Az ÁFSZ honlapján fönt van az összes általunk regisztrált álláslehetőség – ez naponta 90 ezer –, az álláskeresők ezt wapon keresztül is elérhetik.
Becslések szerint az álláskeresők 20-30 százalékát érhetjük el, de pontos számok nincsenek – a honlapunkat naponta tízezren keresik fel. Tavaly 200 ezer ember helyezkedett el a segítségünkkel.
– Milyen kapcsolat van a kirendeltségek és a térségben működő cégek között?
– Minden munkaügyi kirendeltségen vannak olyan munkatársak, akik vállalati kapcsolattartással foglalkoznak. A nagyobb cégekkel napi, személyes összeköttetésben vagyunk, a többivel telefonon tartjuk a kapcsolatot. A központok július 1. óta előrejelzéseket készítenek arról, milyen igényeik vannak a vállalatoknak a következő három hónapra: milyen munkakörben vesznek fel embereket, melyikben terveznek elbocsátást. Ezzel is próbáljuk orientálni a munkavállalókat. A cégeknek egyébként is jogi kötelességük bejelenteni a nagyobb leépítéseket – ezt be is tartják. Sőt, egyre inkább gyakorlattá válik az is, hogy a vállalatok szerepet vállalnak abban, hogy elbocsátott dolgozóik újra munkába tudjanak állni.
– A változtatások után milyen feladatok állnak még az ÁFSZ előtt?
– A következő három hónap alatt fel kell venni a kapcsolatot azzal a 400 ezer emberrel, aki benne van az állományunkban, az eddigi járadékszerződés helyett álláskeresési megállapodást kell kötni velük. A szervezet hatékonyságának növelése érdekében pedig tovább kell erősíteni az álláslehetőségek feltárását.
Bodolóczki Linda