Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem valószínű, hogy folytatódhat az MNB kamatcsökkentési sorozata – mondta a NAPI Gazdaságnak Dwyfor Evans, a Bank of America elemzője. Ha körbenézünk a világ vezető központi bankjain, akkor azt látjuk, hogy a londonin kívül mindegyik – a Fed, az ECB és a Bank of Japan is – kamatemelésben gondolkodik. Valamelyes kockázati prémiumnak pedig meg kell maradnia Magyarország és a legnagyobb világpiaci szereplők kamatszintje között. A forint viszonylag jól tartja magát, az euróval szemben visszajött 249 környékére és a maginfláció is szépen alakul, ennek ellenére sok a bizonytalansági tényező – véli Evans. Az ikerdeficit továbbra is riasztóan hathat a befektetői bizalomra, ami óvatosságra inti a monetáris politikai döntéshozókat.
Egy legfeljebb 25 bázispontos kamatcsökkentésre még lehet még tere az MNB-nek – mondta Claire Dissaux, a párizsi Calyon Bank feltörekvő piacokért felelős kutatásvezetője. Dissaux ugyanakkor úgy véli, hogy nagyjából elérkezett a kamatcsökkentési periódus vége. Európában inkább a kamatok emelésének ideje jöhet el, és rövid távon az ECB is 2,5 százalékra emelheti az euróövezet repóját. Bár legutóbb Csehországban is emelték 25 bázisponttal – 2,25 százalékra – az alapkamatot, de a közvetlen összehasonlításnak az eltérő kiinduló helyzet miatt nincs sok értelme.
A Reuters legutóbbi, budapesti és londoni elemzőket is felölelő konszenzusa év végére 5,88 százalékos alapkamatot hozott ki, a jellemző 6 százalékos szintnél jobbat csak az ABN londoni részlege vár 5,5 százalékkal. Dwyfor Evans és Claire Dissaux egyaránt 255 forintos euróárfolyamra számít az év végén.
