Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Minőség Társaság és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség közös díját, a Magyar Minőség Háza díjat idén – további 25 nyertes mellett – a Fővárosi Vízművek (FV) Rt. is megkapta a kiváló minőségű budapesti ivóvízért. Az FV Rt. Budapesten kívül 22 agglomerációs településen összesen több mint kétmillió fő ivóvízellátását végzi. A Magyar Minőség Háza díj nem csak a vízminőségre, hanem a minőségbiztosító rendszerre, ezen belül a mintavételi eljárások kontrollmechanizmusára is vonatkozik.
A vállalat laboratóriumaiban évente mintegy 15 ezer vízmintát vizsgálnak többek között fizikai, kémiai, mikrobiológiai, bakteriológiai és radiológiai szempontból, összesen 22 paraméter szerint – mondta lapunknak Haranghy Csaba, az rt. elnök-vezérigazgatója. A vizsgálat két akkreditált mérőlaboratóriumban és egy technológiai fejlesztő laboratóriumban történik. Hetente 250 véletlenszerűen vett mintát vizsgálnak, ezenkívül a főbb betáplálási helyeken és a tárolómedencéknél online toxikológiai mérés is történik. A vízművek laboratóriumi méréseit az ÁNTSZ, valamint két résztulajdonos – a Sues Environnement SA és az RWE Aqua GmbH – is havi, illetve háromhavi gyakorisággal ellenőrzi. A minőség-ellenőrzés a laboratóriumok működtetésével évente mintegy 600 millió forintba kerül a vállalatnak. A vízminőség biztosításához hozzátartozik a kutak területének védelme is, amely az előbbinél jóval nagyobb tétel.
Budapest a tizenharmadik helyen áll
A budapesti vezetékes víz kiemelkedő minőségű, a közösségi előírásokat lényegesen meghaladó paraméterekkel – 99 százalékos megfelelőségi szint – rendelkezik; egy 2003-as nemzetközi felmérésben – amelyben 280 regionális szolgáltató vízminőségét mérték – a tizenharmadik helyre került. A vízminőséget jelentősen befolyásolja a csőhálózat állapota is. Az rt. tavaly mintegy 3,9 milliárd forintot költött a csővezetékek cseréjére és bekötővezetékek létesítésére: 76 kilométer vezetéket fektettek le. A fertőtlenítésre használt klórozóberendezések cseréje folyamatosan zajlik, ennek éves költsége mintegy 180 millió forint.
Csökkenőben a fogyasztás
Az utóbbi években az ipari vízfogyasztás jelentősen visszaesett a főváros területén azért, mert sok ipari létesítmény megszűnt. Ugyancsak csökken az ivóvízfogyasztás. Míg 1999-ben 187 millió köbméter ivóvizet értékesítettek, 2004-ben már csak 173 millió köbméternyit. A csökkenés mértéke idén várhatóan 5-6 százalékos a tavalyi fogyasztáshoz képest. Ez főként az időjárásnak – a viszonylag hűvös nyárnak – tudható be, hosszú távon azonban a víztakarékos háztartási gépek elterjedése és a lakosság árérzékenysége is magyarázza. A vízfogyasztás visszaesése hat a vízminőségre is, a hálózat és a medencék átalakítását és működtetését ugyanis olyan bevételből kell finanszírozni, amelynek 84 százaléka fix áras termékből származik.
Az ásványvíz nem igazi konkurens
Haranghy Csaba szerint az ásványvíz nem jelent igazi versenyt a vezetékes víz számára, ugyanis a lakosság az ivóvíznek csak mintegy 3 százalékát használja kifejezetten ivásra, így ebből a piacból nem lehet igazán nagyobb szeletet kihasítani. Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett fővárosi lakosság 86 százaléka jó minőségűnek tartja a vezetékes vizet. A vízminőséggel kapcsolatban évente 50 körüli lakossági bejelentés érkezik.
