Miközben az orvosi műhibaperek száma a rendszerváltás óta megtízszereződött, az elmúlt tizenöt év alatt tudomásom szerint gyógyszergyártót nem perelt beteg – mondta a NAPI gazdaságnak Martini Jenő orvos-ügyvéd. Hozzátette: ez elsősorban annak köszönhető, hogy a gyártók a betegtájékoztatókkal megfelelően bebiztosították magukat.
Mindehhez tudni kell, hogy amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak a főhatása is kétséges. A rendszeresen használt fájdalomcsillapítók az évek során gyomor-, máj- és veseproblémákat is okozhatnak. Ugyanakkor az egyes medicinákat többször is tesztelik a különböző kísérleti stádiumokban egészségeseken és betegeken, forgalomba hozatalkor pedig a tapasztalt és a – kísérletek során nem jelentkezett, de – várható mellékhatásokról értesíteni kell az illetékes hatóságot, valamint fel kell tüntetni azokat a betegtájékoztatón. Emiatt nem fordulhat elő olyan mellékhatás, amely nincs rajta a kísérő papíron.
Martini elmondása szerint eddig egy ismert esetben mellékhatásként kómába esett a beteg, de mivel végül felépült, nem perelték be a gyártót. Ráadásul egyes készítményeknek – például kemoterápiás gyógyszereknek – köztudottan súlyos mellékhatásai lehetnek. Ilyenkor az orvosnak az úgynevezett kockázatok arányosítását kell alkalmaznia, vagyis a gyógymód kockázata nem lehet nagyobb a gyógyítás elmaradásának kockázatánál. Az orvosnak az egyes medicinák alkalmazásakor amúgy is figyelembe kell vennie a beteg életkorát, egészségügyi állapotát. Ha ez nem megfelelő, akkor érheti nem várt egészségkárosodás a beteget, de ilyenkor már orvosi műhibáról van szó.
Vajda András, a Merck magyarországi leányvállalatának vezetője szintén azt mondta, hogy nincs tudomása arról, hogy Magyarországon ilyen per lezajlott volna. A szakemberek szerint ezen a tendencián nem változtat az új gyógyszertörvény sem, amely szerint a gyártót terheli a felelősség akkor is, ha a forgalomba hozatalkor a tudomány és a technika akkori színvonala szerint nem volt felismerhető hiba.
