– Nagykövet úr, mi az, amit általánosságban tudni kell a Moldovai Köztársaságról?
– Legelőször azt, hogy a moldovaiak és a magyarok mindig is barátok voltak, sem mi, sem a szüleink, de még a nagyszüleink sem harcoltak egymás ellen. És ez most is így van, a két ország kapcsolata jó, Magyarország sokat segít az uniós integrációnkban, hiszen az önök tapasztalatait felhasználva mi talán kevesebb hibát vétünk majd a felzárkózás ideje alatt. Ezt a jó kapcsolatot megerősítve hamarosan új gazdasági együttműködési szerződést ír alá a két ország, ezt alapozta meg Marian Lupu parlamenti elnök és küldöttségének múlt heti látogatása.
– Ezek szerint az önök országa az EU-ban látja a jövőt. Mennyi idő kell az integrációhoz és ebben mit tud segíteni Magyarország?
– Ez komoly kérdés, ugyanis sokáig nem találtuk a helyünket nyugat és kelet között, ezért jelentős a lemaradásunk. Mivel az EU mellett döntöttünk, az integráció felgyorsítása érdekében kényszerítve vagyunk gyors és fontos intézkedések meghozatalára. Brüsszelben hároméves cselekvési tervet írtunk alá, amelynek lejárta után Moldova szeretné aláírni az uniós társulási egyezményt, valamint az autonóm vámtarifa-szerződést. Ami pedig Magyarország szerepét illeti, mi nem anyagi segítséget kérünk, hanem a tapasztalataikra van szükségünk, elsősorban a törvényhozás területén. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy működő demokrácia érdekében milyen jogszabályokat, milyen prioritással kell meghoznunk, például az emberi jogok védelmében. Tehát nem a kifogott hal kell nekünk, hanem az, hogy megtanítsanak minket halászni.
– A felzárkózással kapcsolatban, hol van a legnagyobb lemaradás és mely területek a legfejlettebbek?
– Csatlakozási szándékunk egyértelmű és ebben mind a négy parlamenti pártunk egyetért. Ugyanakkor a törvénykezés egyéb kérdéseit nálunk is nagy viták övezik, csakúgy mint a többi demokráciában. Legutóbb a Moldovai Köztársaság jó minősítést kapott Brüsszeltől. De tisztában vagyunk azzal is, hogy gazdaságunknak még sok az elmaradása. Nincs tisztázva a transznisztriai helyzet, és egyértelmű, hogy a békés megoldás elengedhetetlen feltétele a csatlakozásnak, hiszen az unió nem akar konfliktust a határai mentén. Emiatt is örülünk, hogy a helyzet megoldásában szerepet vállalt az EU és az Egyesült Államok.
– Miért érdemes a befektetőknek Moldovába menni?
– Azért, mert nyereséges lesz a vállalkozásuk és a tőkéjüket az állam megvédi és garantálja. Mind a munkaerő-, mind a nyersanyagköltségek alapján Moldova sokkal olcsóbb, mint bármely uniós tagállam. Ugyanakkor a moldávok magasan képzettek, hiszen például a szovjet idők alatt 11 elektronikai gyár működött az ország területén. A legnagyobb lehetőségek azonban a mezőgazdaságban vannak. Ráadásul a munkanélküliség igen magas, így bőven van kapacitásunk.
– Melyek a húzóágazatok, illetve miért érdemes egy magyarnak ellátogatnia Moldovába?
– A kultúránk, a zenénk, a népművészetünk hasonlít a magyar kultúrára. Emellett amire talán a legbüszkébbek vagyunk, hogy a köztársaságunk a hetedik legnagyobb bortermelő ország. Jelenleg évi 300 millió üveg bort termelünk ezt három éven belül 500 millióra akarjuk emelni. Ugyanakkor ami a legfontosabb: vendégszerető nép vagyunk és kiváló a konyhánk, márpedig a bort és a jó ételeket a magyarok is szeretik.
