– Elnök úr, hogyan alakultak eddig és milyenek a kilátásai a magyar–moldáv kapcsolatoknak?
– Magyarországgal való kapcsolatunk – a régióban betöltött szerepe és uniós tagsága miatt – politikai és gazdasági szempontból is stratégiai jelentőségű, ezért nagy hangsúlyt fektetünk annak fejlesztésére. A fejlődés pedig – elsősorban gazdasági oldalon – folyamatos: 2004-ben harmincmillió dollár volt a két ország kereskedelmének forgalma; az idén ez magasabb lesz, hiszen már az első félévben elérte a 27 millió dollárt. A hangsúly jelenleg a kereskedelmi kapcsolatokon van, mivel az összes magyar befektetés csupán 300 ezer dollár, ugyanakkor 30 magyar vegyesvállalat van már nyilvántartva.
– Miért lehet vonzó befektetési célpont a moldáv gazdaság?
– Kis ország vagyunk, 3,5 millió lakossal, bármilyen folyamat hatása hamar észlelhető. A belső fogyasztási piacunk korlátozott ugyan, de szabadkereskedelmi egyezménnyel rendelkezünk valamennyi FÁK-állammal, így termékeink vámmentesen kerülhetnek a volt szovjet országok piacára, márpedig ez 280 millió fogyasztót jelent. Ezzel együtt országunk politikailag és gazdaságilag is stabil, a munkaerő olcsó, a magas munkanélküliség miatt nagy kapacitásokkal rendelkezünk és az infrastruktúra is fejlettnek mondható. Románia 2007-es csatlakozását követően pedig közvetlen kapcsolatban leszünk az unióval.
– Milyen a befektetési klíma Moldovában?
– Tisztában vagyunk azzal, hogy a befektetések viszik előbbre gazdaságunkat. A törvényi keretek megfelelnek az uniós szabványoknak. Nem diszkrimináljuk a befektetőket, azonos szabályrendszer vonatkozik mind a belföldiekre, mind a külföldiekre. Ezzel együtt pénzügyi kedvezményeket is biztosítunk számukra, nyereségüket szabadon kivihetik az országból, ráadásul az első három évben nem kell nyereségadót fizetniük.
– Milyen termékekkel tudnak önök megjelenni a magyar piacon és milyen szolgáltatásokat, termékeket vár Moldova Magyarországról?
– Van hasonlóság a két ország között, hiszen nálunk is a mezőgazdaság a domináns, így természetesen nem ez az erőssége a kétoldalú kereskedelemnek. A Moldovai Köztársaság elsősorban nyersanyagokat exportál Magyarországra, míg önöktől főleg gépek-berendezések érkeznek hozzánk. A magyar–moldáv együttműködés révén egy harmadik országba tudunk eljutni, hiszen rajtunk keresztül elérhető Oroszország, a Kaukázus vagy Közép-Ázsia, és ezen fejlődő piacokon jól eladhatók a magyar termékek.
– Milyen az ország infrastruktúrája és idegenforgalmi szempontból mi lehet vonzó Moldovában?
– Földrajzi elhelyezkedésünk miatt tranzitországnak számítunk, közúti közlekedésünk fejlett, ugyanakkor vannak hiányosságaink, ezért prioritásként kezeljük az infrastrukturális fejlesztéseket. A folyami szállításunk is fejlesztés alatt áll, hiszen ez lehet az egyik legolcsóbb formája az áru- és nyersanyagszállításnak. Fellendülőben van az idegenforgalom: leginkább a bor- és gasztronómiai turizmus fejlesztését tervezzük. Éghajlatunk kedvező a bortermeléshez, a verőfényes napok száma a háromszázat közelíti évente.
