A kormány eljuttatta a parlamenthez a közbeszerzési, illetve a csődtörvény módosítási javaslatát – jelentette be szerdán Batiz András kormányszóvivő. A csődtörvény módosításának célja, hogy egyértelművé tegye a felszámolási eljárás menetrendjét – az adóst levélben kell felszólítani, hogy fizessen, ha 30 napon belül nem vitatja érdemben a tartozását, akkor a bíróság elrendeli a felszámolási eljárást. Ezután az eljárás megszüntetésére csakis akkor kerülhet sor, ha az adós fizet. A kormány javaslata szerint a hitelező kérheti, hogy az adós céghez vagyonfelügyelőt rendeljen ki a bíróság – ezzel meg lehet akadályozni a vagyonkimentést. A felügyelő a cég valamennyi vagyontárgyát átvizsgálhatja, és megakadályozhatja azokat az üzleti tranzakciókat, melyeket a cég működése szempontjából nem tart indokoltnak. Jelenleg nincs előnyben a többi hitelezővel szemben az, akinek zálogjoggal biztosított követelése van – a javaslat szerint ha a zálogtárgyat eladják, akkor a vételár a jogosultat illeti.
A közbeszerzési törvény módosításának oka, hogy az megfeleljen az uniós szabályoknak. A kormány bevezetné a versenypárbeszéd intézményét: ha a beszerzésről már előre tudható, hogy bonyolult, akkor a beszerző előbb konzultál a lehetséges szállítókkal, és csak ezt követően készíti el az ajánlati felhívást. A keretmegállapodás bevezetésével több nyertest hirdetnek, majd ők a második körben árcsökkentéssel – egymás alá licitálva – versenyezhetnek a megbízásért.
Előnyből indulhatnának azok a vállalkozások, amelyek csökkent vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak, olyan pályázatok kiírására is sor kerülhetne, amelyeken csak ilyen cégek indulhatnak. Közbeszerzési tanácsadót csak a versenypárbeszédes és az uniós közbeszerzéseknél kell kötelezően alkalmazni.
Bodolóczki Linda