Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság, illetve az Eurostat vizsgálódásainak eredményeként több oldalról is világossá vált, hogy a magyar kormány ügyeskedései nem mennek át, a GDP-arányos államháztartási hiány minden eddig kommunikáltnál magasabb lesz, az euró 2010-re tervezett bevezetése a jelenlegi folyamatban gyakorlatilag képtelenség – állítják többen is. E mintegy másfél hónapos – Joaquín Almunia európai pénzügyi biztos első budapesti látogatásával kezdődött – történet következő állomása az Európai Bizottság mai értékelése a magyar büdzséről, amely egyes kiszivárgott hírek szerint az eddigieknél fokozottabban elmarasztaló lesz. A Bloomberg hírügynökség által előzetes anyagként ismertetett jelentésben 2006-ra 8 százalékos GDP-arányos várható hiány szerepel, szemben a kormány legutóbbi 6,1 százalékos eredményszemléletű hiányvállalásával. Ezzel beigazolódna a jegybank elnökének (NAPI Gazdaság, 2005. október 19., 2. oldal), illetve egyes elemzőknek a 2010-es euró lehetetlenségét hangoztató véleménye. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi 6,1 százalékos – nyugdíjkorrekció nélküli – hiány megalapozott. Pichler a portfolio.hu-nak megerősítette, hogy még nem látta az idézett bizottsági anyagot, de szerinte az idei pénzforgalmi szemléletű hiánycél tartható, az eredményszemléletű adatnál pedig a néhány héttel ezelőtti bejelentésükkor végrehajtották azokat a módosításokat, amelyek az Eurostat módszertana miatt szükségessé váltak. Kóka János gazdasági miniszter a Magyar Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy 2010-re Magyarországon az euróval lehessen fizetni. A Kopint-Datorg elemzője, Palócz Éva ugyanakkor úgy véli, hogy ezt csak egy szigorúbb, a jelenleginél takarékosabb 2006-os költségvetés indíthatja el.
Az eddigiek során Magyarország esetleges szankcionálása is szóba került, a Kohéziós Alapból érkező pénzek felfüggesztéséről beszéltek. Nem zárta ki akár a kohéziós alapokból érkező magyar források letiltását Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa sem – értesült a Bloomberg. A biztos szerint még korai lenne a tervezettnél nagyobb hiány miatti megrovás következményeiről beszélni, de az uniós csapok elzárása is szerepel a szóba jöhető lehetőségek között. Kevés az esélye annak, hogy Brüsszel szankcionálja Magyarországot, kérdés persze, hogy mennyire akar példát statuálni, ami politikai döntés – kommentált Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő szakértője. Egy Magyarországot elmarasztaló bejelentés semmiképpen sem tenne jót, ám a 2006-os költségvetésre már vajmi kevés hatással bírna, de az elmarasztalás sem valószínű ma, az elemző szerint ez valamikor a jövő év során várható. Kommunikációs „következményekkel” lehetne számolni, a kormány az unió felé feltehetően továbbra is a hiány 2008-ra való „szintre hozását” ígérné.
