Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem csupán a konkrét makromutatókat tekintve, de szellemileg is távolodunk az eurótól – vélekedett Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság tegnapi konferenciáján. Az elnök úgy véli, hogy idén és jövőre semmiféle reform nem lesz, sőt az ellenkező irányba mutatnak a jelenlegi folyamatok. Arra a kérdésre pedig, hogy a 2010-es bevezetéshez szükséges feltételeket képes-e teljesíteni a gazdaság, illetve a kormányzat 2007/2008-ban, határozott választ adott: nem. Ehhez másfél év alatt hozzávetőleg 1300 milliárd forinttal kellene megvágni a kiadásokat. Ehhez nagyon kemény reformok kellenének, amelyek végletesen megterhelnék a társadalmat, amelynek erre való felkészítésének nyomai sem láthatók, sőt ellenkező értelmű kommunikáció folyik. Az eurót bevezetni tervező országok között Magyarország az egyetlen, amelyik egyetlen kritériumot sem teljesít – fogalmazott az elnök. Ez a hitelesség szempontjából is káros, és amennyiben két év múlva Románia és Bulgária is az EU tagországai között lesz, Budapest még hátrább kerülhet, mert Bulgária már most teljesíti a maastrichti elvárásokat. Londoni elemzők az MTI-Eco szerint hasonlóan vélekednek, a kormányzati nyilatkozatok ellenére is szkeptikusak a 2010-es céldátumot illetően. A jegybankelnökhöz hasonlóan ítéli meg a feltételek teljesíthetőségét a Dresdner Kleinwort Wasserstein és a BNP Paribas is.
Járai Zsigmond úgy véli, hogy a magyar gazdaság túlzottan is ki van szolgáltatva a nemzetközi kockázatvállalási hangulatnak, amelyben viszont – az amerikai egyensúlyi viszonyok, az unió strukturális reformjainak elmaradása és a kínai árfolyam-politika alapján – szinte törvényszerűen változás következik be. Ezekre nincs felkészülve a gazdaság, és komoly ütést kaphat. Bármilyen színezetű kormánya is legyen jövőre a választásokat követően az országnak, teljesen új gazdaságpolitikára lesz szükség. Az államháztartásban a reformok elodázhatatlanok, mert az a mostani formájában finanszírozhatatlan. Ugyancsak nem tartható fenn stabilan az alacsony infláció és kamatszint, amennyiben elmaradnak a drasztikus makroreformok. Hamecz István, a jegybank ügyvezető igazgatója ennél rosszabb forgatókönyvet is felvázolt: ha esetleg a piac kényszerítené ki a kiigazítást, az „zuhanó forintot” is eredményezhetne, ami recesszióközeli állapotba vezethetné az országot.
