Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nemrégiben EU-taggá vált kelet-közép-európai országoknak nem kellene nagyobb kiigazítást végrehajtaniuk az eurózóna-csatlakozáshoz, mint amekkorát más OECD-országok végrehajtottak a kilencvenes években – mondta Eric Müller, a Calyon Bank tőkepiaci kutatóosztályának vezetője egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A konvergenciaprogramok alapján a négy visegrádi országnak – Csehországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és Magyarországnak – átlagosan 1,9 százalékpontos lefaragást kellene végrehajtania a 2008-as (illetve a lengyelek esetében 2007-es) ERM II-csatlakozáshoz – az 1990-es évek elején kezdődött és 1997-re szinte mindenhol befejezett kiigazítás átlagosan a Luxemburg nélkül vett 14 tagország GDP-jének 4,7 százalékára rúgott. Magyarország ugyanakkor már az Eurostat-módosításokkal még nem korrigált listán is felfelé lóg ki az átlagból, azokat is figyelembe véve pedig végképp sereghajtó. Müller szerint elvileg tartható lenne az eredeti, és a kormány által tegnap megerősített menetrend, de erre csak a választásokat követően gyorsan meghozott kiadáscsökkentő döntések esetén van esély. Egy eddig ritkán hangoztatott érv lehet az euró terv szerinti bevezetése mellett, hogy a nyugdíjreform Európai Bizottság által is elfogadott deficitcsökkentő hatása az évek során egyre csökken, míg a 2010-es határidő lekésése után már nem is lehet kalkulálni ezzel a tétellel – tette hozzá az osztályvezető.
