Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós pénzügyminiszterek luxemburgi ülésükön tájékozódtak a magyar költségvetési hiánynak immár a „kreatív” könyvelési tételtől megtisztított mértékéről. A GDP arányában 6,1 százalékos idei deficit messze meghaladja a stabilitási és növekedési megállapodásban is rögzített 3 százalékot, és arról árulkodik, hogy a kormány nem tartotta magát a márciusi EU-ajánlásokhoz.
Caio Koch-Weser német pénzügyi államtitkár ugyan a kohéziós alap megkurtításával fenyegetőzött és az euró átvételének 2010-es időpontját is megkérdőjelezte, ám kiszivárgott hírek szerint ezzel az álláspontjával magára maradt. Az uniós joganyag szerint ugyan elvileg lehetőség van az éppen az euró feltételeinek könynyebb teljesítése érdekében létrehozott kohéziós forrás elzárására, erre azonban még soha nem került sor; Németország pedig, amely 2002 óta zsinórban sérti meg a deficitfeltételt, eddig ugyancsak megúszta a bírságot. A minisztereket Joaquín Almunia, az Európai Bizottság monetáris politikáért felelős tagja tájékoztatta. Mivel Magyarország ellen már eljárás indult a túlzott deficit miatt, újabb gazdasági és pénzügy-politikai ajánlásokat dolgoz ki a testület, amelyeket október 20-án fogad el és utalja jóváhagyásra a pénzügyminiszterek következő, november 8-án esedékes ülése elé. A magyar kormány 1,4 százalékos deficitcsökkentést irányoz elő a jövő évi költségvetésben, ennél többet nem lehet a növekedés veszélyeztetése nélkül vállalni – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter Luxemburgban. Az ország folytatja a felzárkózás programját, autópályák is épülnek, de fejlesztésekre az uniós forrásokon kívül jövőre nem áll rendelkezésre több pénz. Lapunk kérdésére, hogy továbbra is reális-e az euróbevezetési feltételek 2008-ra történő teljesítésének vállalása az 1,4 százalékos hiánycsökkentéssel (amikor a kormánynak nem sikerült eddig sem tartania a deficitterveket), Veres igennel válaszolt. Véleménye szerint különforrást biztosít majd az egészségügyi befizetések nyilvántartási rendszerének reformja, amelynek során fény derül arra, miért nem fizet félmillió állampolgár járulékot – nekik dönteniük kell, fizetnek-e, vagy biztosítás nélkül maradnak. Bár meghiúsult az államigazgatási-önkormányzati reform, a kistérségek együttműködése megtakarításokat eredményezhet, hasonlóan az oktatási reformhoz.
