Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeptemberben egy évre visszatekintően 3,7 százalékkal emelkedett az infláció, ez elmarad mind a NAPI Gazdaság 3,84, mind pedig a Reuters 3,79 százalékos konszenzusától. Hasonló a kép az egyhavi drágulás esetében is, a konszenzus 0,34 százalékot mutatott, a statisztikusok 0,2 százalékról számoltak be. Így az első kilenc hónapban 3,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2004-ben. A maginfláció is mérséklődött: az év/év mutató az augusztusi 1,7 után szeptemberben 1,5 százalék lett, egy hónap alatt pedig 0,1 százalékot mutatott.
Az elemzői várakozások a benzinárakra fokuszáltak, ehhez képest az idényáras élelmiszerek játszották a főszerepet – ráadásul ellenkező előjellel. A zöldség-gyümölcsök átlagára egy hónap alatt 6 százalékkal mérséklődött. Az üzemanyag ugyanezen idő alatt 4,1 százalékkal drágult, ami kisebb a vártnál – a benzinárak növekedéséből várhatóan októberre is jut. Lefelé húzták az ütemét a szolgáltatások, valamint a tartós fogyasztási cikkek is. Az alacsony maginflációs adat erős xérv lehet a kamatcsökkentés mellett – véli Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Azt is hozzáteszi azonban, hogy inkább a bizonytalanságon van a hangsúly, azaz a jegybank – mint már jó ideje – erősen kommunikálja a nemzetközi befektetői hangulat törékenységét. Inflációs oldalról több elemző is lehetségesnek tart 25 bázispontos vágást, ám nem egyöntetűen októberre várják ezt. Tóth szerint a csökkentéshez a hangulat stabilizálódása, valamint a forint volatilitásának szűkülése – tartósan 250 forint alatti eurójegyzés – is alapvetően szükséges lenne. A tegnapi inflációs adat feltehetően kevésnek bizonyul a bizonytalansággal szemben a tartási várakozások kiárazódásához.
