Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországra, sőt egész Európára jellemző, hogy nincs felmérve a potenciálisan felhasználható biomassza mennyisége, nem szólva arról, hogy jelentős munka áll előttünk ezen alternatív energiák kereskedelmi és logisztikai tervezésénél is – mondta lapunknak Fenyvesi László, az agrártárca gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének (MGI) főigazgatója. Véleménye szerint azok a koncepciók, miszerint a biomassza aránya elenyésző, és így jelentéktelen volna Magyarországon, nem állják meg a helyüket, sőt, valószínűleg alulbecsült a megújuló energiák 3,6 százalékos súlya a teljes hazai energiából. Ausztriában a megújuló energia felhasználási aránya 27-28 százalék.
A „szilárd megújuló” anyagok hasznosítása az erősen támogatott földgáznál is gazdaságosabb tud lenni. Jelentősek a folyékony tüzelőanyagok is, amelyeknél a kulcskérdés nemcsak a sikeres olajsajtolás. Számít az is, hogy ezek milyen növényfajtákból, milyen területen, milyen klimatikus viszonyok között állíthatók elő. A francia, osztrák és a német tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben a biodízel alapanyagainak termelését, az olaj gyártását körültekintően dolgozzák ki, akkor el lehet érni a hagyományos fűtőolajokéhoz hasonlóan gazdaságos „kihozatalt”. A repce mellett a napraforgóra érdemes koncentrálni – véli Fenyvesi. A repce és a szója termesztése az országban nem mindenütt sikeres, a biohajtóanyagként is szóba jöhető napraforgó azonban csaknem minden tájon „megél”. Ám a napraforgófajtákból is azokat kell kiválasztani, amelyek a hajtóanyag gyártására alkalmasabbak. Némileg másfajta utat kell bejárni az etanollal, az alkoholbázisú hajtóanyaggal. Ebben elvileg versenyképesebb tud lenni Magyarország, mint a biodízelben. Már az is jelez valamit, hogy literenként átlagosan 10-15 forinttal kedvezőbb az előállítási költsége, például azért, mert az alapanyagot jelentő kukorica termelése olcsóbb más növényekénél.
