Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybank szokatlan módját választotta az elmúlt napok államháztartással és euróbevezetéssel kapcsolatos fejleményeire való reagálásnak. A monetáris tanács (MT) tegnap kiadott, a pénzügyi stabilitásról szóló jelentésében fejti ki véleményét a konvergenciafolyamatról, illetve az ezt fenyegető jelenségekről. A befektetők részéről egy esetleges korrekció azért mindenképpen érintené a pénzügyi stabilitást is, ennyiben érthető, ám nem tipikus a jegybank megnyilvánulásának módja – véli Pintér András, az IEB elemzője. A jelentésben megfogalmazottak egybecsengenek Járai Zsigmondnak a tegnapi Népszabadságban megjelent interjújában leírtakkal, azaz elsősorban az államháztartás területén a túlköltekezés visszafogására van szükség a maastrichti kritériumok teljesítéséhez, amelyek ugyanakkor a gazdaság fejlődésének harmonikus pályára való állítását is szolgálják. Ennek halogatása növeli a magyar gazdaság sebezhetőségét és a pénzügyi rendszer működési kockázatát.
Az MT szerint a gazdaság sebezhetőségének elsődleges forrása a tartósan magas ikerdeficit. A jelentős költségvetési és külső hiány, illetve a növekvő adósság miatt a magyar gazdaság nagyon érzékeny a külső finanszírozási kondíciók, valamint a külső konjunkturális helyzet változására. Mindezt súlyosbítja, hogy a konvergenciaprogramban is vállalt, és a fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükséges fiskális kiigazítás elmaradása jelentősen emeli az euró bevezetésének eltolódásával kapcsolatos kockázatokat. Pintér szerint az államháztartás területén az elmúlt három évben semmiféle előrelépés nem történt. Alapvetően ez áll a konvergenciafolyamat megakadása mögött, amely késlelteti az egyensúlyi probléma megoldását, elbizonytalanítja a befektetőket a kamat és az árfolyam jövőbeli alakulásával kapcsolatban, valamint hozzájárulhat a regionális összehasonlításban is kiugróan magas kockázati prémiumok fennmaradásához.
Ebben a folyamatban az államháztartásnál talán fontosabb a folyó fizetési mérleg állapota, a magyar gazdaság ugyanis – lévén kicsi és nyitott – rendkívüli módon kitett a globális folyamatoknak. A háztartások alacsony megtakarítási hajlandósága mellett a finanszírozás gyakorlatilag teljesen külföldről történik, ami az egyensúlyi viszonyok szempontjából sérülékennyé és kiszolgáltatottá teszi az országot. A tanács állásfoglalására a forintpiac gyakorlatilag nem reagált, a közzétételt követően enyhe gyengülés mutatkozott, az euró jegyzése 250,60 forintról valamivel 251 forint fölé kúszott, ám két óra múltán ugyanott állt. Az MT meghirdetett ülésezési rendjének megfelelően nem tárgyalta a jegybanki alapkamatláb megváltoztatását.
