Nem jutott megegyezésre pénteken az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a bérekkel kapcsolatban. A munkaadói és munkavállalói oldal az ülésen tudta meg, hogy már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, mely szerint a létminimum szintje alatt nem lehet meghatározni a minimálbért. A szakszervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások nem. Annak ellenére, hogy ez az intézkedés most mindenki számára kedvezőnek tűnik, pár év múlva már korlátozhatja a bértárgyalásokat – mondta lapunknak Szabó Enikő, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének szóvivője. A munkaadói oldal azért nem értett egyet a javaslattal, mert szerintük ez túl nagy terheket ró a vállalkozásokra – főképp a kisebbekre. Ezeken túl sem a minimálbér értékének megállapításában, sem a reálbér jövő évi növekedésében nem volt egyetértés. A munkavállalói oldal a 63 helyett 65 ezer forintban állapítaná meg a minimálbért, és a GDP-növekedéssel megegyező – négyszázalékos – reálbér-növekedést szeretne a kormányzat által javasolt 3-3,5 százalék helyett. A pénteki ülésen így újra napirendre kerülnek a bérek.
A munkavállalói és a munkáltatói oldal is nemtetszését fejezte ki az adó- és járulékváltozások több elemével kapcsolatban. A munkavállalói oldal az szja-táblát igazságosabbá tenné – az MSZOSZ által kidolgozott négykulcsos adótáblát támogatja. Veres János pénzügyminiszter szerint a kormány célja, hogy adott reálbér-növekedést a bruttó bérek legkisebb változásával érje el, így hajlandó tárgyalni a kérdésről – amennyiben a szakszervezetek terveivel is eléri céljait.
Mind a két oldal nehezményezte az adómentesen nyújtható természetbeni juttatások korlátozását. A kormány mindenképpen szeretné kiküszöbölni a visszaéléseket, és bár a fő számokon nem tervez változtatni, ezen a téren is tárgyalást javasolt. A munkaadóknak nem tetszik, hogy 2006 elejétől semmiféle kedvezményeket nem kapnak a vállalkozások, az egészségügyi hozzájárulás megszüntetésére is csak jövő év novemberében kerül sor – adminisztrációs és élőmunka-terheik azonban nőnek. Véleményük szerint a 2008 elejével megszűnő iparűzési adó utódjának nincs létjogosultsága, amennyiben nem kerül sor önkormányzati reformra.
