Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A költségvetési tervezet alapján 2006 nem az egészségügy éve lesz, az egészségbiztosítási alap kiadásai ugyanis nominálisan 14 milliárd forinttal, azaz kevesebb mint egy százalékkal bővül. Tavaly a magyar egészségügy 1443 milliárd forintból gazdálkodhatott, az idén a keret 1521 milliárd, ami 5 százalékos emelkedést jelentett. A bevételi oldalon azonban jelentős plusz jelentkezik, elsősorban azon 300 milliárd forint miatt, amelyet az állam fizet be a kasszába a járulékot nem fizetők, de ellátásra jogosultak után. Ennek köszönhetően jelentősen csökken majd a hiány, amelyet idén 340 milliárdra lőttek be – augusztus végén az időarányoshoz képest már 14 milliárd volt az elszaladás –, míg 2006-ban csak 31,8 milliárdot terveztek be. Nem lesz sokkal több pénz az egyes ellátásokra sem, ráadásul egyes összevonások miatt nehezebben is lehet összehasonlítani a tervezett költségvetés adatait az idei irányszámokkal. Összevonták ugyanis a járó- és fekvőbeteg-kasszát, de ide húzták be a CT- és MRI-ellátásokra szánt összegeket is. A fekvőbeteg-kasszából ugyanakkor kiszervezték a krónikus betegek ellátását és a laboratóriumi szolgáltatásokat. Első ránézésre úgy tűnik, jövőre nem jut több a fekvőbeteg-ellátásra, ráadásul a szaktárca már korábban kijelentette: jövőre limitálják az elvégezhető CT- és MRI-vizsgálatok számát.
Ez viszont tovább ronthatja a kórházak helyzetét. Az év végére a kórházak hiánya elérheti az 50-60 milliárd forintot – mondta a NAPI Gazdaságnak Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. 2005-ben 30 milliárddal növekedett az intézmények deficitje, 2004-ből pedig hasonló nagyságú hiányt hoztak át. Ahhoz, hogy a kórházak helyzete normalizálódjon, Golub szerint a HBCS forintértékét már az év elején minimum 136 ezer forintra kellett volna növelni. Ezzel szemben a szeptemberi emelés után is csupán 134 ezer forint a pontérték. Az elnök szerint 2006-ban ezt 140 ezerre kellene emelni. Erre azonban nem sok esély van, ugyanis az ideihez képest 32 milliárd forinttal lesz kevesebb pénz járó- és fekvő-, illetve krónikusbeteg-ellátásra, ideszámítva a laboratóriumi szolgáltatásokat és a CT-, MRI-vizsgálatokat is. Kevesebb jut majd művesekezelésre és házi szakápolásra is, de nem járnak túl jól a háziorvosok sem, ráadásul a jelek szerint a helyzetüket segítő praxisalap – az ígéretek ellenére – sem indul el.
Az örök slágernek számító gyógyszerkasszát a tervezet szerint 298 milliárd forinttal töltik majd fel, ez ugyan 5 százalékkal több, mint az idénre tervezett 284 milliárd, de feltehetően 10-15 milliárddal karcsúbb lesz a tényleges költéshez képest. Nem tűnik el azonban, sőt még bővülhet is az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR). A tervek szerint idén az így ellátottak számát 2,5 millióra emelték volna, ám a feltöltés nem sikerült, ezért a Pénzügyminisztérium eredeti tervei szerint 2 millió főnél akarta meghúzni a határt. Végül is a szaktárca akarata érvényesült így jövőre 2,3 millió ember kaphat ellátást az IBR-en keresztül.
