A jövőben az egészség-, az örökség- és a konferenciaturizmus fejlesztése áll az idegenforgalomi stratégia középpontjában. A kormány által elfogadott nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) megvalósulásához 2005 és 2013 között csaknem 1178,5 milliárd forintra lenne szükség. A turisztikai ágazat fejlesztési irányait kijelölő nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) elsősorban a strukturális alapokból származó forrásokra épít, a végleges összeget a készülő második nemzeti fejlesztési terv (NFT) határozza meg – mondta Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter a dokumentum bemutatásakor. A NTS hosszabb távra, kormányzati ciklusokat átívelően jelöli ki az ágazat fejlesztési irányait és a tervek szerint a következő években alapul szolgál az NFT elkészítésénél is. A magyar turisztika elsődleges terméke 2013-ig az egészségturizmus – hangsúlyozta Kolber. Az elképzelések szerint a saját arculattal rendelkező gyógyhelyek kialakítását ösztönözik, a műemlék gyógyfürdők felújítására a közeljövőben 2,5 milliárd forintos pályázatot írnak ki, emellett erőteljesebb hangsúlyt kaphat a wellnesskínálat is. Kiemelt területként kezelik az örökségturizmust is, elsősorban a világörökségek, a nemzeti parkok, a gasztronómiai, a lovas-, a falusi és a borturizmus fejlesztésére fordítják majd a figyelmet.
A fellendülőben lévő kongresszusi turizmust is prioritást kap, várhatóan még ebben a ciklusban elkezdik Budapesten az ötezer fős kongresszusi központ felépítését. A szolgáltatások színvonalának növelése elengedhetetlen, a stratégia szerint ugyanis a turizmuspolitika hosszú távon nem épülhet az „olcsó” úti cél imázsra, annak ellenére, hogy Magyarország jelenleg még profitálhat árelőnyéből. Az NTS olyan a turizmusra vonatkozó törvény kidolgozását javasolja, amely kijelöli a turizmussal kapcsolatos feladatokat, felelősségi szinteket és meghatározza a finanszírozási forrásokat.
