Uniós jogharmonizációs kötelezettségnek tett eleget tegnap a parlament, amikor módosította a bérgarancia-alapról szóló 1994-es törvényt. Egy 1980-as EGK-irányelvnek megfelelően a bérgarancia-alap a továbbiakban felelősséget vállal külföldi székhelyű, de Magyarországon tevékenykedő felszámolás alatt álló cégek dolgozóinak ki nem fizetett béréért is. A bérgarancia-támogatást a fióktelep vagy a Magyarországon bejelentett gazdálkodó szervezet felszámolója a helyileg illetékes munkaügyi központnál kérheti.
Az államkincstár szeptember 30-i adatai szerint idén az első kilenc hónapban a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia-alaprésze összesen 3,5 milliárd forintot fizetett ki, a bérgaranciát igénybe vevő cégek törlesztése pedig 415 millió forint volt – tudta meg lapunk Varga Ildikótól, a Munkaerő-piaci Alap alapkezelési főigazgatóságának vezetőjétől. Véleménye szerint nem lehet pontosan előre jelezni, mennyivel nőnek meg a törvénymódosítás hatására az alap kifizetései: a költségvetési tervezet szerint 2004-ben 3,7 milliárd forintra rúgott a kifizetés, a 2005-ös és a 2006-os előirányzat egyaránt 4,2 milliárd forint.
A bérgarancia-alapba korántsem folyik vissza annyi pénz, mint amennyit kifizet – mondta Varga. A törvényt a korábbi években többször módosították – ezekkel egyre biztosabbá vált, hogy a bajba került cégeknél dolgozók bérét kifizetik. Jelenleg a felszámoló egy évben többször is igénybe veheti a bérgarancia-eljárást, ha nem tudja kifizetni a dolgozók járandóságát – nem feltétel, hogy először visszafizesse a korábban kért támogatást. A kifizethető összegek is nőttek a korábbi években: a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresét kérheti jogosultanként.
A visszafizetés határidejét a törvény nem szabályozza – ha van bevétele a cégnek, akkor a hitelezők kiegyenlítésének sorrendjében történik a támogatások visszafizetése.
Bodolóczki Linda