Magyarország bátortalan volt idáig a kultúra támogatásában: igaz ez a zenére, a képző- és iparművészetre, valamint az építészetre is, jövő év elejétől viszont a cégek a vásárolt kortárs műalkotások beszerzési értékének egészét levonhatják az adóalapból – jelentette be tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A szakma nagy lelkesedéssel fogadta az intézkedést, igaz, egyesek szerint már jóval hamarabb is jól jött volna egy efféle közvetett támogatás.
Jövő januártól várhatóan a vállalkozások választhatják azt, hogy a megvásárolt műalkotás beszerzési értékét öt év alatt egyenlő részekben vonják le az adóalapból; így gyakorlatilag az eddig érvényes határ a hússzorosára nő. A kabinet becslése szerint az adókiesés évi egymilliárd forintra rúg majd.
Csak olyan alkotás után vehető igénybe az adókedvezmény, amelyet a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által működtetett zsűri szakvéleményben „művészeti értékűnek” ismert el. A szakvéleményre azért van szükség, hogy a vállalkozások ne tudjanak visszaélni a lehetőséggel; a zsűri kontrollja minőségi garanciát jelent – mondta lapunknak Prokai Gábor, a lektorátus művészeti osztályának vezetője. A gyakorló művészekből álló zsűri egyrészt minősíti az alkotást, másrészt elméletileg az árba is beleszólhat. Prokai szerint általában elfogadják azt az árat, amelyben a művész és a vevő megegyezik, ezt ugyanis most Magyarországon leginkább a fizetőképes kereslet határozza meg. Prokai szerint könnyen elképzelhető, hogy a rendelkezés hatására a forgalom megugrásával az árak is fölfelé mozdulnak, az EU országaihoz képest alacsony a magyar árszint.
Bodolóczki Linda