Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az egészségügyi miniszter ígérete szerint jövőre 300 milliárd forinttal jut több a szektorba, igaz, ez a bérnövekedésekre szánt összeget is tartalmazza. Rácz Jenő minderről szerdán a parlament egészségügyi bizottsága előtt beszélt, ahol az elmúlt év eseményeiről számolt be miniszterségének első éves fordulójának alkalmából. Továbbra is kitartanak a háromszintes ellátási rendszer bevezetése, a járulékbefizetések szigorúbb ellenőrzése, illetve a tb-kassza egyensúlyának helyreállítása mellett. Ezért jövőre 303 milliárd forinttal töltik fel a kasszát, így minden, járulékot nem fizető, de ellátásra jogosult – nyugdíjas, nappali tagozatos tanuló, kiskorú, munkanélküli – mögött tényleges befizetés lesz. Szintén prioritás marad egyes szolgáltatások magánosítása, ez ügyben viszont kudarcot vallott a szakrendelők dolgozói számára indított privatizációs hitelprogram. Eddig ugyanis egyetlen pályázat sem érkezett, az elkülönített 25 milliárd forintot műszerfejlesztési, korszerűsítési hitelprogramra használják fel.
A miniszter beszélt az ügyeleti díj kérdéséről is. Csütörtökön ugyanis a Szolnok megyei bíróság másodfokon kimondta: az ügyelet teljes egészében munkaidőnek számít, és azt ennek megfelelően kell díjazni, ez megegyezik az Európai Bíróság korábbi határozatával.
Az orvosok azért fordultak a bírósághoz, mert Magyarországon az uniós csatlakozás előtti számítási módszert használják, ezért az ügyeleti óráknak csak a töredékét ismerik el munkaidőnek. Mindezt egyébként azért, mert az uniós direktíva nem egyezik meg az EB döntésével – a helyzetet szépíti, hogy a magyar bíróság nem hozhat az EB ítéletével ellentétes döntést. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) számításai szerint az állam 40 milliárd forinttal tartozik a doktoroknak – mondta a NAPI Gazdaságnak Éger István, a MOK elnöke. A kártérítésről azonban a bíróság egy másik eljárásban dönt. Igaz, ha az orvosoknak kártérítést ítélnek majd meg, az egyedül a munkáltatót terheli. Rácz ettől függetlenül jogalkotási procedúrába kezd, ám ennek leghamarabb fél év múlva lehet eredménye, addig nem számíthatnak több pénzre az egészségügyi dolgozók. Ráadásul a jelenlegi struktúra mellett kivitelezhetetlen az EB döntésének megtartása. Ha az ügyelet munkaidőnek számít, akkor figyelembe kell venni a napi, heti és éves korlátok betartásakor; így jelentősen csökkenne a vállalható túlórák száma. Magyarországon a heti 36 óra munkán kívül a munkavállaló 8 óra pluszmunkára kötelezhető, további 12 órát önként vállalhat, ez utóbbira azonban 50 százalékkal több ügyeleti díjat kell fizetni. Ezért a miniszter szerint az ügyeleti díj elsősorban humánerőforrás-kérdés és nem pénzügyi.
