Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelen állás szerint az ellenzéki pártokon, illetve a független képviselőkön múlik, hogy bevezetik-e a következő években a kamat- és árfolyamnyereség-adót. A kormány nyári terveiben még szerepelt az adó 2007-es bevezetése, az adócsomagból azonban végül kimaradt. Értesüléseink szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy végleg lekerült volna a napirendről a kamatadó.
Legalábbis erre lehet következtetni abból, amit Szabó Lajos, az MSZP költségvetési munkacsoportja vezetője lapunknak nyilatkozott tegnap: e szerint a szocialista frakció továbbra is fontosnak tartja, hogy közeledjen egymáshoz a munka- és a tőkejövedelmek adóterhe. Ennél többet a képviselőtől nem tudtunk meg, de megfigyelők szerint ez arra enged következtetni, hogy ha a kormány nem viszi, akkor képviselői indítvány útján mehet a parlament elé a kamat- és árfolyamnyereség-adóról szóló javaslat még az ősszel, ami azonban nem feltétlenül egyezne meg a kormány terveivel. Értesüléseink szerint egyébként az SZDSZ akaratának megfelelően maradt ki a kormányzati adócsomagból a kamat- és árfolyamnyereség-adó terve. Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal szabaddemokrata politikai államtitkára lapunknak elmondta, hogy pártja nem támogatja az adóterhek ilyetén módon való növelését; ennek érdekében viszont más ügyekben kompromisszumra voltak készek. Kérdésünkre, hogy amennyiben mégis bekerülne a javaslatok közé a kamatadó terve, hogyan szavazna az SZDSZ, arra utalt, hogy korábban meghirdetett adófilozófiájuknak megfelelően járnának el. A szabaddemokrata adócsökkentési program szerint a párt nem támogat olyan javaslatokat, amelyek az adóterhek növekedésével járnak. Horn szerint a kormány adócsomagja jelenlegi formájában elfogadható számukra, s bár ebben is találni adóteher-növelő javaslatokat (például az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztése az ingó- és ingatlan ügyletekre), azok kompromisszumként vállalhatók.
Az a helyzet alakulhat ki tehát, hogy akár a kormány, akár a szocialisták nyújtják be a kamatadóról szóló javaslatot, azt csak a nagyobbik ellenzéki párt támogatná, vagyis az ellenzéki és független képviselőktől kellene az 50 százalékhoz szükséges voksokat begyűjteni, erre viszont vajmi kevés az esély. A Fidesz biztos nem támogatná az előterjesztést – mondta a NAPI Gazdaságnak Tállai András parlamenti képviselő, a párt adópolitikusa, aki szerint – bár a tőke- és munkajövedelmek közelítését lehetővé tevő adófilozófiára szükség van – csak olyan feltételek mellett szabad adót kivetni a kamatokra, amelyek a családtámogatások bővítését eredményezik. A szükséges parlamenti támogatáshoz önmagában kevés lenne az MDF frakciója vagy a függetlenek csoportja is – ha ilyen döntést hoznának.
A már korábban megismert tervek szerint a kamatadó alapja a kapott kamatjövedelem lenne. Tavaly a bankok csaknem 260 milliárd forintot fizettek ki magánbetéteseiknek kamatként (ez kikövetkeztethető a jegybanki adatokból). A költségvetés azonban egészen biztosan nem is álmodhat több tízmilliárdot kitevő bevételre ebből az (esetleges) adónemből. A tízszázalékosra tervezett adó ugyanis csak bizonyos kamatbevétel felett lépne életbe. A nyáron nyilvánosságra hozott elképzelések alapján csak azokat sújtaná az új adó, akik legalább 80–150 ezer forint kamatjövedelemre tesznek szert. Ez a jelenlegi kamatszint és a várható pénzpiaci folyamatok alapján fejenként akár 2-3 millió forintos betétet is jelenthet. Az állományi adatok alapján aligha tévedünk, ha úgy véljük, a kamatoknak legfeljebb a harmada juthat olyan háztartáshoz, amely legalább az említett nagyságú bankbetéttel rendelkezik. A büdzsé „haszna” így máris tízmilliárd forint alá esik, de ezzel kapcsolatban más szempontot is érdemes figyelembe venni.
A hazai bankszakemberek ugyan egyelőre kerülik, hogy bármit is mondjanak a kamatadóval kapcsolatban, de az informális beszélgetésekből annyi egyértelműen kiderül, hogy jelenleg nincs olyan rendszer, amelynek révén összesíthető lenne, hogy egy-egy magánszemélynek hány pénzintézetben van számlája, s azokon mennyi pénzt őriz. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által védett vagyonok limitált nagysága miatt korábban maga a kormányzat ösztönözte a nagyobb megtakarítókat, hogy több pénzintézetben (egymillió forint határ alatti nagyságban) kössék le pénzüket, így csökkentve a pénzvesztés kockázatát. Ez a módszer pedig adófizetés elkerülésére is bevethető.
