Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A személyi jövedelemadónál az adójóváírás jogosultsági határát a jelenlegi 1,35 millióról kitolják 1,5 millió forintra, a kiegészítő adójóváírás esetében (amely a minimálbér adómentességét hivatott garantálni) pedig 1 millió forint lesz a jogosultság határa. Így a háromszintűvé váló (alap-, szak- és felsőfokú végzettséghez kötött) minimálbér közül csak a legkisebb, 63 ezer forintosra tervezett bér lesz teljesen adómentes. Az adókedvezmények közül megszűnik a Sulinet, mert az jelentős költségvetési áldozatok árán, csekély hatékonysággal szolgálta a háztartások számítógéppel való ellátottságának bővülését – idézünk az előterjesztéshez csatolt vezetői összefoglalóból. A családi adókedvezmény gyermekenként havi 4000 forint lesz, de csak három gyerek felett jár, legfeljebb évi 6 millió forint jövedelemig. Nagyobb családok esetében 8 millió forint a határ, itt gyerekenként évi 500 ezer forint jár. Az adómentes béren kívüli juttatások legfeljebb évi 500 ezer forintig nyújthatók, illetve a bér 15 százalékáig: utóbbi azonban a gyermekekre és a házastársra vagy élettársra való tekintettel további 10-10 százalékkal, de személyenként legfeljebb 72 ezer forinttal megtoldható. E körbe kerül egyébként a helyi utazási bérlet juttatásának adómentes része is.
Bár nem szerepel az adócsomagban, értesüléseink szerint mégsem tett le a kormány a kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adó bevezetéséről, csak nem a mostani, komplex előterjesztésben kívánják azt benyújtani, a tervek szerint ez az adó 2007-től lépne be az adórendszerbe. Erre vonatkozó információinkra a Pénzügyminisztérium illetékese tegnap nem kívánt reagálni.
Az általános forgalmi adóban a felső kulcs 25-ről 20 százalékra csökken; ezzel kapcsolatban az előterjesztéshez csatolt hatástanulmány azt állapítja meg, hogy a lakosság fogyasztásának felét kitevő termékek és szolgáltatások fogyasztói árát az áfa csökkentése 4 százalékkal mérsékli. Az áfakulcs változtatása mellett az árrugalmasság, valamint a kereslet bővülésének belső struktúrája is hatással van a végső fogyasztói árak változására. E változás – írja a hatástanulmány – kedvezően érintheti az iparcikkeket, piaci szolgáltatásokat nagyobb arányban fogyasztó, magasabb jövedelmű társadalmi csoportokat.
Az áfaszabályozás különösen érzékeny Brüsszel számára, lévén egyik meghatározó bevételi forrása, ezért – bár az adózás nemzeti hatáskör – ezen adónem esetében egységes szabályozást vár el bizonyos esetekben a tagállamoktól. Az ehhez való alkalmazkodás eredménye annak a magyar szabálynak az eltörlése, amely az áfaarányosítás során a támogatásokat figyelembe vette, ami a vállalkozásokat negatívan érintette. E mellett is maradt még bőven pótolnivalója a magyar kormánynak az unió felé, ahol viszont egyelőre nem tervez lépéseket a kormány. Ilyen a telefonáfa ügye, aminek a levonható áfarészét csökkentették, holott ez ellentétes az unió 6. számú irányelvével. A törvénymódosító csomagban azonban nincs nyoma annak, hogy a kormány változtatni akarna ezen a – szakértők szerint brüsszeli szabályokba ütköző – helyzeten.
A jövedéki adók terén szintén az uniós követelmények okoznak nagy felfordulást, ám itt egyszerűbb a képlet: egyes termékek adószintjét kell folyamatosan az uniós szintre emelni. Ennek a hátrányát jövőre a dohányosok fogják megérezni, az adóemelések miatt ugyanis 6,8 százalékkal nőnek a fogyasztói árak a cigaretta esetében, de az egyéb dohánytermékeknél is jelentős adóemelésre van kilátás. Ezzel szemben az autósok nyernek az adóváltozásokon, az áfacsökkentést ugyanis nem kompenzálják az üzemanyagok esetében, így a benzin esetében literenként átlag 10, a gázolajnál 9,5 forintos árcsökkentésre lehet számítani – csak az adóváltozások miatt.
